Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA is felfigyelt egy magyar fotós gyöngyházfényű felhőkről készített képeire. Veres Viktor rejtélyes és ritka természeti jelenségek fényképezésével foglalkozik.
A NASA is felfigyelt egy magyar fotóriporter, Veres Viktor munkáira, aki egy különleges égi jelenség, a gyöngyházfényű felhők fényképezésével kezdett foglalkozni.
Az amerikai légügyi és űrhajózási hivatal a közelmúltban indított műholdat, hogy jobban megismerje, miként védi meg a Föld atmoszférája bolygónkat a káros kozmikus sugárzásoktól, valamint tanulmányozza a nem mindennapi égi jelenség fizikai és kémiai jellemzőit.
Képek a gyöngyházfényű felhőkről (képgaléria)
A NASA azt kérte a magyar fotóstól, hogy küldje el a képeket a hivatalnak, mivel azokat a gyöngyházfényű felhők kutatásának és műhold munkájának illusztrálásához kívánják felhasználni.
Veres Viktor az Inforadio.hu-nak elmondta: hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy képeire a NASA is felfigyelt.
A fotóriporter hobbiból kezdett el a természet különleges jelenségeinek figyelésével és fényképezésével foglalkozni. Amatőr meteorológusok segítségével kémleli az égboltot a ritka jelenségekre vadászva - tette hozzá Veres Viktor.
Mint mondta, sohasem lehet tudni, éppen milyen égi csodára bukkan az ember. 2000-ben egy még ritkább jelenséget, egy fényes nappali tűzgömböt sikerült lencsevégre kapnia.
Veres Viktor a képgalériában látható képek egy részét június 15-én éjjel készítette annak a budapesti háznak a tetejéről, ahol lakik. A többi kép június 17-én készült Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Ritka jelenség
Képek a gyöngyházfényű felhőkről (képgaléria)
A gyöngyházfényű felhő nem mindennapi légköroptikai jelenség. Az éjszaka világító felhők 50-80 kilométeres magasságban jelennek meg, ás halványan ragyognak a sötét égbolton.
Először 1885-ben figyelte meg a felhőket egy amatőr csillagász. Ez két évvel azután történt, hogy az indonéziai Krakatau vulkán kitört, és több millió tonna vízpárát juttatott a felső légkörbe.
A gyöngyházfényű felhők a légkör leghidegebb részén, elsősorban a sarkok közelében alakulnak ki nyáron.
Tepliczky István, a Magyar Csillagászati Egyesület munkatársa elmondta, hogy a nyári időszakban a Nap megsüti a felső légkört, és naplemente után, amikor a horizont alatti napkorong ezeket a több tíz kilométer magas rétegeket még megvilágítja, válnak láthatóvá a gyöngyházfényű felhők.
www.inforadio.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.