Ismét lehet utazni az NDK-ba:)

Címkék: nosztalgia

2007.06.23. 10:38

Utazzon velünk az NDK-ba - ez olvasható egy berlini szálloda honlapján. A hotel nemrég nyílt meg, és az odaérkezőknek hamisítatlan szocialista életérzést kínál- nyugati árakon.

Szinte csak Honecker elvtárs csókjával nem tudnak szolgálni az Ostelben. Ez Berlin legújabb szállodája, nem is akármilyen: a régi NDK-s időket idézi.

Egy panelházban alakították ki a hotelt, a megnyitója pedig május elsején, a munka ünnepén volt.

A német sajtóbeszámolók szerint a recepciós pult fölött négy nagy óra mutatja az időt, a számlap alatt négy városnév: Berlin, Moszkva, Peking és Havanna. Az egykori szocialista blokk meghatározó fővárosai.

A tulajdonosok is volt keletnémetek: az NDK állami cirkuszában dolgoztak a fal leomlása előtt. Nemrég döntöttek úgy, hogy meglovagolják a retróhullámot, amelyet Németországban csak Ostalgie-nak neveznek.

Ez a kifejezés az Ost- azaz kelet, és nostalgie, azaz nosztalgia szavak ötvözetéből született.

A berendezés is "echte NDK-s": a tapéta barna-narancs színű, a bútorokat pedig a rokonoktól, barátoktól szerezték be a tulajdonosok. Szóval hamisítatlan keletnémet enteriőr várja a turistákat.

Eredetileg minden szobában ott virított az egykori Keletnémet Egységpárt főtitkárának, Erich Honeckernek a képe, de a vendégeknek annyira tetszettek a portrék, hogy lábuk kelt.

Így most már csak a recepción látható egy nagy poszter Kelet-Németország egykori teljhatalmú uráról. A tulajdonosok egy minikiállítással is várják a vendégeket: a vitrinekben NDK ritkaságok láthatók: kelet-német márka formájú csokipénz, műanyag tojástartó, szappantartó háló, sőt: egy tekercs igencsak érdes NDK toalettpapír is megszemlélhető. Ez nem eladó, habár sokan és sokat is ígértek érte, hiszen valódi ritkaságról van szó.

A hotelban egyelőre még nem tudnak speciális keletnémet ételekkel szolgálni a vendégeknek, de már fontolgatják ezt is. Noha minden a szocialista múltat idézi, ez alól az árak kivételt képeznek.

Az ötszemélyes "Stasi apartmanért" 35 eurót, azaz mintegy 8.750 forintot kell fizetni fejenként. Egyágyas szoba 38, kétágyas pedig 59 eurótól kapható.

A legolcsóbb az "úttörőtábor" nevet viselő szolgáltatás: ez gyakorlatilag hostelt, azaz hátizsákosokat váró turistaszállót jelent. Ezt fejenként 9 euróért, azaz mintegy 2.200 forintért kaphatják meg az utazók.

Az Ostel, az egykori Kelet-Berlinben, a Spree folyóhoz közel, a Keleti-pályaudvar tőszomszédságában várja az Osztalgiára vágyókat.

Dohánypénz a felsőoktatásban

A dohánymarketing egyre szorultabb helyzetben van. Ahogy egyre világosabbak a dohányzás egészségügyi és társadalmi következményei, illetve ezek valódi költségei, lassan nem marad tér a dohányreklámok számára. A dohánygyárak persze nem adják fel.

 

---------- A pénznek nincsen szaga (?) ----------

2005. február 27-én lépett hatályba az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye, amelyhez Magyarország 2003. június 16-án csatlakozott. Az egyezmény aláírói - köztük Magyarország - vállalták, hogy öt éven belül teljes körű tilalom alá helyezik a dohányreklámokat, -promóciót és -szponzorációt.

„Szeptember 6-án került sor a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Tatabánya, Béla király körtéri „B" épület Nagyelőadótermének ünnepélyes „BAT-nagyelőadóteremmé" avatására. A terem nevét magában foglaló táblát - Dr. Kandikó József rektor és Dr. Gaál Béla tudományos rektorhelyettes köszöntője után - Mészáros András, a British-American Tobacco Hungary kommunikációs igazgatója avatta fel, majd átadta a dohányzók számára kialakított dohányzó helyiséget, amelynek létesítésével a Főiskola egyrészt eleget tesz a törvényben előírtaknak, másrészt kulturált, kellemes környezetet biztosít a dohányzást választóknak" - adta hírül a 2006 szeptemberében a tatabányai főiskola honlapja.

Annak apropóján, hogy a Pécsi Tudományegyetem kiemelkedő oktatói - többek között az Általános Orvosi Kar professzoraként három orvos - korábban 500 ezer forintos „BAT [British-American Tobacco] professzori ösztöndíjakat" kaptak, az Egészségünkért a XXI. Században Alapítvány 2005. január 5-ös sajtóközleményében már felhívta a figyelmet a dohánycégek felsőoktatási intézmények részére nyújtott támogatásainak problematikusságára.

De hát miért is baj, ha a pécsi székhelyű dohánygyár bevételének egy részéből nagyobb összegekkel támogatja az egyébként is finanszírozási problémákkal küzdő felsőoktatást?

Kezdjük ott, hogy kevés non-profit szervezet, oktatási intézmény vagy épp kutatóintézet van olyan helyzetben, hogy visszautasítsa a támogatásokat - különösen igaz ez Közép-Kelet-Európára. Magyarországon például nemhogy az ilyen intézmények nem képesek rendesen (értsd: nehézségek nélkül) fenntartani önmagukat, de az állami támogatások is meglehetősen szűkösek. A dohányiparból nyert bevételek az államnak is fontosak, de messze nem annyira, mint azt a dohányipar igyekszik láttatni. Az ezredfordulón az állam összes adóbevételének mindössze 3%-a származott a dohányiparból.

Igaz, a dohánykészítmények legális termékek, a dohányipar pedig sok embernek nyújt megélhetési lehetőséget. Végül, a dohánygyárak végső soron még „társadalmilag felelősen" is viselkednek, amikor bevételük támogatásra szánt részét társadalmilag hasznos tevékenységekre fordítják, nem pedig a termékeik közvetlen promóciójára.

Tehát akkor miért is baj, ha egy főiskola pénzt fogad el dohánytröszttől, s ezt követően a cégről nevezi el előadótermét?

A dohánytermékek forgalmazását és tömeges fogyasztását klasszikusan az áraikkal összefüggő rendelkezéseken (jelesül az adóterhek növelésén), a hirdetések korlátozásán, a kiskorúaknak tilalmazott árusításon, illetőleg a közintézményekben és köztereken való használatuk visszaszorításán keresztül korlátozzák. Jellemző eszköz a klinikai támogatás, amelynek keretében az orvosokat arra buzdítják, hogy több egyéni szolgáltatást nyújtsanak a dohányzásról való leszokás érdekében. Ugyancsak gyakoriak a médiakampányok, amelyek a kulturális szokásokat igyekeznek többé-kevésbé direkt vagy indirekt módon befolyásolni, hogy általánosan elfogadottá tegyék a nem-dohányzást (illetve nem-elfogadottá a dohányzást).

Mivel világszerte egyre több ország ismeri fel a nagymértékű dohányzás valódi kockázatait, a dohánygyárak elé egyre több akadály hárul termékeik népszerűsítését, forgalmazását illetően. Ennek megfelelően új utakat, csatornákat keresnek: ezek közé tartoznak a dotációs technikák és mechanizmusok is. Ezek a dohányzás megelőzéséért dolgozó szervezetek figyelmét sem kerülik el, így a dohányipar jótékonykodása és szponzorációs tevékenysége egyre nagyobb és egyre kritikusabb figyelmet kap.

A dotáció elfogadásával a támogatott intézmények először is közvetlenül részesednek a termékeladás hasznából - ami például egy kórház esetén meglehetősen abszurd. A támogatottak emellett a dohánygyártók értékesítési lehetőségeit is elősegítik: az érintett cégek a figyelem középpontjába, iparáguk a politikai és kulturális élet főáramába kerül, pozitív tartalmakkal telítődik, gondolattársítás révén már-már „ártatlanságra" tesz szert.

Végső soron a cég hírneve, termékeinek ismertsége nő azzal, hogy a támogatott intézmény de facto válik az iparág szószólójává. Ha mégsem így történik, és hallgat - és ez a valódi csavar a dologban -, vagyis ha nem foglal állást a dohánykérdést illetően (akár lojalitásból, akár meggyőződésből), szintén ugyanott vagyunk. Több, kutatás szervezésével és finanszírozásával foglalkozó nemzetközi intézmény - például a National Cancer Institute of Canada, a National Heart Foundation of Australia vagy az Európai Rák Liga egyes tagszervezetei - elzárkóznak olyan kutatók támogatásától, akik dohányipari cégektől valaha is pénzt fogadtak el.

 

----------- Tilosban ----------

A Világbank 1999-es, a dohányzás visszaszorításának gazdasági vonatkozásairól készített beszámolója egy, 22 fejlett országban végzett tanulmányt idéz. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a dohánytermékek reklámozásának és a dohányipari szponzorálás tilalma egy átfogó dohányzásellenes program részeként 6%-al képes csökkenteni a cigarettafogyasztást. Ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, a tilalomnak ki kell terjednie valamennyi médiumra, a dohányreklámozás közvetlen és közvetett formáira, illetve az egyes események dohányipar általi szponzorálására is.

E megállapítások alapján indította el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1999-ben a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény kidolgozását, amely iránymutatásul szolgál az aláíró országok számára a dohányzás okozta betegségek és halálesetek csökkentéséhez és a megfelelő szabályozási keret kialakításához. Ennek része a dohánytermékek reklámozásának és az ehhez kapcsolódó szponzorálásnak a szigorítása illetve tilalma.

A keretegyezményt Magyarország 2003. június 16-án írta alá, maga a hatálybalépés pedig a 40. tagország megerősítését követő 90. napon, azaz 2005. február 27-én történt meg. Az egyezmény fogalmai szerint a "dohányszponzorálás: bármilyen esemény, tevékenység vagy egyén számára nyújtott hozzájárulás, amelynek célja, hatása vagy valószínű hatása egy dohánytermék vagy a dohányfogyasztás közvetlen vagy közvetett népszerűsítése".

Hasonló rendelkezéseket találhatunk az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelvében (az ún. Dohányreklám Direktívában) is, amely a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szól. Az ebben megjelenő szabályozási szándék fő célja azoknak a reklámtevékenységnek a visszaszorítása, amelyek a termékek promótálása révén magát a dohányzást népszerűsítik.

A magyar reklámjogi szabályozás 2002-től kezdve újfent ezt a szigorú szabályozási technikát követi: a dohánycégek számára felállított tilalmi lista igen hosszú: hogy mely körben nem végezhetnek marketing tevékenységet. A televízió által közvetített Forma 1-es versenyen például közvetlen hirdetési felületet kapnak az autókon és a versenypálya hirdetési tábláin szereplő reklám logók. Bár tekintettel arra, hogy az esemény komoly gazdasági bevételt jelent Magyarország számára, a gazdasági miniszter 2006-ban még átmeneti felmentést adhatott a törvényi tilalom alól. A heves tiltakozásoknak köszönhetően ez az átmeneti engedély azonban már nem aktuális, 2007-től a Forma1 új szponzorok után nézhet.

Bár a dohányipar fontos szerepet tölt be Magyarország gazdaságában (is), és további jelentős pénzügyi forrásokat biztosít a már fentebb említett iskolák, ösztöndíjak létrehozására, vagy akár a rendőrség, a tűzoltóság és egyéb alapvető szolgáltatások finanszírozására, a dohányipartól érkező támogatások etikai bökkenőit nem lehet megkerülni. Míg a sportrendezvények és a reklám kapcsolata kellően tisztázott, a dohányipari cégek egyetemek, kutatóintézetek és a civilszféra számára nyújtott támogatása sokkal kevésbé az. Azaz meghasonulás nélkül nem megy.

A „dohánypénz" kiiktatása nélkülözhetetlen egy hatékony dohányzás-megelőzési programhoz. Csak így volna lehetséges, hogy az intézményeket ne használják rejtett reklámcélokra, s hogy ne merüljön fel az elfogódottság vádja a kutatókkal szemben sem. Csak így lehet a dohányzást valóban ellenőrizni, és az általa okozott betegségektől, valamint az ezek által okozott egészségügyi többletkiadásoktól megszabadulni.

 

---------- Nulla tolerancia kontra nulla etika ----------

A BAT válasza
(2006. október)

Tisztelt Hölgyem!

Köszönjük hozzánk intézett kérdéseit, amelyekre az alábbi tájékoztatást adjuk:

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával több éve folyó együttműködés keretében cégünk számos területen segíti a Főiskola munkáját. Cégünk - a gyakorlatiasabb oktatást elősegítendő- rendszeres üzleti, szakmai előadásokkal, konzultációkkal egészíti ki a magas színvonalú oktatást. Továbbá lehetőséget biztosítunk a Főiskola hallgatóinak és tanárainak ösztöndíjakra, illetve diploma munka konzultációra. Ennek az együttműködésnek egy további területe az anyagi támogatás, amelynek egy része nem címzett támogatásként, a Főiskola belátása szerint került felhasználásra a felújítás, fejlesztés során. A támogatás másik része pedig konkrét, - a hallgatók felkészülését közvetlenül segítő - műszaki eszköz vásárlása volt.

Hasonló együttműködést folytatunk a Pécsi Tudomány Egyetemmel és a Budapesti Corvinus Egyetemmel is.

A fenti tevékenységünket Humánpolitikai osztályunk végzi a humánerőforrás utánpótlást segítő programunk részeként.

Üdvözlettel:

Kiss Katalin
vállalati márka manager

 

Részlet a MÜTF válaszából
(2006.október)

Tisztelt Hölgyem!

(...) A főiskola döntési fórumai szakmai, erkölcsi és anyagi szempontok szerint döntenek a főiskolai támogatások, szponzorációk, mecenaturák elfogadásáról. Az értékelés során több kérdés, vélemény, javaslat kerül megvitatásra. Csak azok kerülnek elfogadásra, amelyek mindhárom szempontból - többségi vélemény alapján - vállalhatók.

 

Dr. Gaál Béla s. k.
tudományos rektorhelyettes

Magyarország a dohányszponzorációt illetően is napirenden van Brüsszelben - az ország többször kapott figyelmeztetést az utóbbi években, s Markosz Kyprianu egészségügyi biztos korábban egyenesen nulla toleranciát ígért.

A felsőoktatási intézmények dohányipari támogatására nem tér ki ugyan a Dohányreklám Direktíva, bennünk mégis komoly etikai aggályokat kelt az a tény, hogy a jövő generációja a dohányóriások szárnyai alatt nő fel.

A dohányipari szponzoráció etikai vonatkozásairól 2006 októberében megkérdeztük a Modern Üzleti Főiskola tudományos rektor helyettesét, Dr. Gaál Bélát is, aki elmondta, hogy a főiskola döntéshozói alapos mérlegelés után, szakmai és pénzügyi szempontokat is szem előtt tartva döntöttek a szponzorpénz elfogadása mellett. A főiskola tavaly év végén adott állásfoglalása (ld. alább) szerint a BAT anyagi támogatása nem aggályos etikai szempontok alapján sem.

A BAT Hungary részéről Kiss Katalin, vállalati márkamenedzser nyilatkozott. A BAT álláspontja szerint a szponzoráció a humánerőforrás utánpótlását segítő program része - hasonló együttműködésben állnak a budapesti Corvinus Egyetemmel és a Pécsi Tudomány Egyetemmel is. „Az együttműködés keretében cégünk - a gyakorlatiasabb oktatást elősegítendő - rendszeres üzleti, szakmai előadásokkal, konzultációkkal egészíti ki a magas színvonalú oktatást. Továbbá anyagi támogatást nyújt a Főiskolának, részben szabad felhasználásra (amelyet felújításokra fordítottak), részben - a hallgatók felkészülését közvetlenül segítő - műszaki eszköz vásárlására." - adta válaszul a kérdéseinkre. http://www.tudatosvasarlo.hu/article/index/606

öngyógyító műanyag

Címkék: öngyogyito muanyag

2007.06.13. 23:45

Az emberi bőr hegesedését imitálja az öngyógyító műanyag

Az emberi bőr hegesedési folyamatának utánzására képes anyagot állítottak elő az illinoisi egyetem amerikai kutatói
A Nature Materials című folyóiratban leírt eljárás, amely a vérkeringéshez hasonló mikrocsatornákon alapul, lehetővé teszi ennek az "öngyógyító" anyagnak széles körű felhasználását mindenekelőtt ipari borításokban, például repülőgép- és űrhajógyártásban, de szakértők szerint kiválóan alkalmazható a mikroelektronikában, az optikában. Sőt, az sem kizárt, hogy széles körű alkalmazása esetén tönkreteheti az autófényező ipart, ha a gépkocsikat az "öngyógyító" anyaggal vonják be, mert akkor nem kell majd minden karcolás után újrafesteni őket.
 
A "hegesedést" két elem teszi lehetővé: egy, az anyag belső csatornáiban kapszulákba töltött anyag és az egész felszínt befedő apró katalizátor. Ahogyan egy bőrsérülés elindítja a gyógyulási folyamatot, úgy a műanyagnál is a mikrokapszulák sérülést észlelve összetörnek és felszabadítják a "hegesítőt", amely a katalizátor révén helyrehozza a károsodást. A kutatók szerint ez a folyamat állandó, mivel a hegesítő többször is felhasználható.

MTI

Hogyan látnak mások, s hogyan látod te magad az ő szemükben? Ki előtt ciki, és ki előtt menő az, amit csinálsz? Mi az ami tényleg fontos önismereted szempontjából? Egyáltalán mennyire fontos hogy mit mond, és mennyire az, hogy KI mondja? Önismereti kérdések a parapszichológus szempontjából.

 

A nyugati ember gondolatait, tetteit a civilizáció által felépített elvárások, és szükségletek határozzák meg. Amennyiben sikere van az életben, akkor elismerés és tisztelet övezi személyét. Általában a célok között szerepel az anyagi jólét, és mindaz, ami ezáltal megvalósítható.

Elvárások és megfelelések


Elvárások mentén gyakorlatilag leírható minden, ami társas érintkezésre vonatkozik, ahogyan gondolkodunk önmagunkról, milyen céljaink vannak és mire vágyunk leginkább. Az általános vélekedés alapján önmagunkat a környezetünk visszajelzései, ítéletei mentén értékeljük. Azonban minden ember szubjektív módon látja a világot (még a színeket is másképpen érzékeljük), tehát az értékítélet minden esetben téves, feltéve, hogy azt a másik emberre értelmezve tesszük meg (a szubjektív valóságunk viszont önmagunkra nézve igaz). Ebből következik, hogy az elvárások is hamis, vagy téves nézőpontból keletkeznek. Ha az elvárások mentén teszünk kinyilatkoztatásokat magunkról, akkor rájöhetünk, hogy valójában nem ismerjünk önmagunkat, hiszen már a viszonyítási alapunk is hamis volt. Ebbe a csapdába igen könnyű beleesni, mivel a társadalom már kicsi gyerekkorunk óta ezt a fajta valóságképet közvetíti.

A kívülről jött énkép hazudik!
Ezáltal egy teljesen hamis kép alakul ki saját magunkról, mert magunkat mások téves visszajelzései, elvárásai, nézetei mentén értékeljük. Ha a környezet (szubjektívan értékelve) pozitívan jelez vissza, akkor sikerült megfelelni a személyünkkel szemben támasztott elvárásoknak. Csakhogy mindeközben megfeledkezünk arról, hogy számunkra mi is a fontos. Annyira belefeledkezhetünk a megfelelési kényszer szülte hamis személyiségképünkbe, hogy ezt a személyiségképet tarthatjuk igaznak, amikor önmagunkat próbáljuk feltérképezni. Az ismereteink önmagunkról általában kimerülnek annak a tudatos, éber állapotban érzékelhető személyiségrész észleléséből, melyet az elvárások, és a szükségletek érzése alakított ki bennünk. Ez a folyamat nem más, mint valódi személyiségünk elfojtása, mert egyfolytában meg kívánunk felelni az elvárásoknak. Az elfojtás viszont diszharmóniát szül pszichénkben, melyből viszont a testi tünetek is származhatnak.

A hamisságnak élés kitehet egy egész emberi életet
Amennyiben nem figyelünk fel lelkünk mélyebb üzenetére (vagyis arra, hogy milyen is a valódi személyiségünk), életünket a külvilág determinálja (mellesleg így igen könnyen válik irányíthatóvá az ember). A környezetünk összes jelzését személyessé tesszük, holott az események minden esetben belőlünk indulnak ki. Valójában nem a tapasztalás határozza meg a személyiségünket, hanem a személyiségünk határozza meg a tapasztalás minőségét az eseményeken keresztül.

Ismerd meg a rejtett dimenziókat!
Más szóval, személyiségünk rejtett dimenzióin keresztül (tudattalan folyamat végeredményeképpen) meghatározzuk a valóságunkat, és azon keresztül a tapasztalásunkat is. Ez a folyamat látható a betegségekben, az élethez való hozzáállásunkban, de még a balesetekben is. A balesetek sem véletlen folyamatok összjátéka. Gondoljunk bele, általában gond nélkül közlekedünk, de valamiért a baleset pillanatában „kihagyott” az a pszichés funkció, mely felel ezért. Ugyanez igaz egy vizsga kimenetelére, a betegségek kiindulására, és gyakorlatilag minden eseményre, mely szubjektív valóságunkat érinti.

Nincs objektivitás, nincs véletlen sem!
Érdemes tudni, hogy nincs objektív jelenség, a személyiségünk a döntő. Ahogyan hisszük a világot, az úgy fog visszajelezni számunkra. Nem a külvilági megfontolások a lényegesek, hanem az, ahogy a személyiségünk valójában vélekedik önmagáról. Tehát felismerni önmagunkat egyenlő azzal, hogy saját életünket irányítani tudjuk. Az elvárások, szükségletek mind hamisságot szül pszichénkben, mert elnyomják annak valódi törekvéseit, és ezért mondhatjuk, hogy az önismeret hiányában a saját életünk feletti irányítás sem a miénk.

Tekints másként önmagadra!
Amikor ráeszmélünk, hogy valódi személyiségünket elnyomtuk a ránehezedő külvilági nyomás miatt, egészen más szemléletmód lehet a miénk. A lelki harmóniához vezető út, véleményem szerint, abban rejlik, hogy képesek vagyunk felismerni mindazokat az illúziókat, melyekről úgy gondolkozunk, hogy az az élet maga. A felismerés magában hordozza azt, hogy másképpen tekintünk önmagunkra. Ennek a folyamatnak a végeredménye a lelki szabadság megtapasztalása, mely valójában az önismeret lényege, és a lelki harmónia alapja. Mindez nem tanulható meg személyiség-elemzésekből, tanfolyamokon, egyetemeken.

Az önismeret az élet megtapasztalása, a pillanat észrevétele, egy életszemlélet. A saját személyiségének jelzéseit minden ember érzi, de amíg elnyomás alatt tartja, nem bontakozhat ki igazán. Ezért életünk egyik legfontosabb része felismerni pszichénk jelzéseit, melyen keresztül elsajátíthatjuk a lelki szabadságot is.  (harmonet) 

Ékes szemetesek

2007.06.07. 23:15

Az Amnesty International műholdas felvételek segítségével akarja ellenőrizni a szudáni válságövezetet, Darfurt, hogy meggátolja a további népirtást.

A Der Spiegel című német hetilap internetes változata számolt be arról, hogy a térségben 12 olyan település van, amelyeket a kormányközeli arab lovas milíciák fenyegetnek.

Ezeket a településeket a Nemzetközi Jogvédő Szervezet az Amnesty úgy akarja megvédeni, hogy a műholdas felvételeket egy internetes oldalon közzéteszi, és így mindenki számára láthatóvá válik, hogy mi történik a térségben.

A felvételek az Eyes on Darfur internetes oldalon érhetők el. A jogvédők felszólították az internetezőket, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel mindazt, ami a régióban történik. "Darfurnak békefenntartókra van szüksége, hogy befejeződjön a gyilkolás" - mondta Larry Cox, a szervezet amerikai igazgatója. Amíg a csapatok meg nem érkeznek, a műholdas technológiát kell felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljanak a szudáni kormányra és tudassák az államfővel Omar Al Basírral, hogy a világ figyelemmel kíséri a történéseket. Darfurban 2003 februárja óta harcolnak a fekete afrikai felkelők a kormánybarát arab milíciák ellen. Az emberi jogi szervezetek szerint a milicisták sok civilt megöltek. Az ENSZ szakértői úgy becsülték, hogy eddig legalább 200 ezer ember halt meg a konfliktusban és több mint 2 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat.

Az interneten megjelenő felvételek kereskedelmi műholdakról származnak, amerikai tudósok műszaki szakértőként támogatják a projektet. A www.eyesondarfur.org közép-európai idő szerint szerda délután óta látható. Emberi jogi szervezetek első alkalommal próbálják felhasználni a műholdak képeit fenyegetett helyzetben lévő emberek védelmére. A képek fél méter felbontásúak, tehát házakat, kunyhókat fel lehet ismerni rajtuk. Néhány héttel ezelőtt a Google is kibővítette a Google Earth programot, hogy láthatóvá tegye a darfuri pusztítást - írja a Spiegel Online.

A Herendi porcelángyár

2007.06.07. 20:31

Magyarország legrégebbi porcelángyárának, a Herendi Porcelánmanufaktúrának alapítása a nemzeti önállósodás idõszakára esik, a magyar polgárosodás szülötte.

Az európai mûvészi porcelángyártás, mely szinte kivétel nélkül fejedelmi, királyi udvari kezdeményezésre indult meg, a XVIII. századi hallatlan fellendülés után erõsen visszaesett, sok manufaktúra meg is szûnt.

Herenden Stingl Vince keramikus alapít egy kis üzemet 1826-ban és kõedénygyártással, valamint porcelán-elõállítási kísérletekkel foglalkozik.


Az üzem új tulajdonosa Fischer Mór 1839-tõl új elképzelésekkel, óriási ambícióval kezdett hozzá a mûvészi porcelán elõállításához. Mivel ebben az idõben a régi klasszikus távol-keleti és európai porcelán étkészletek kiegészítése, pótlása szinte lehetetlenné vált, Fischer Mór törekvése támogatókra talált a magyar arisztokrácia köreibõl.

A készletkiegészítések, a klasszikus porcelánok reprodukálása során felmerült számtalan nehéz feladat nagyszerû megoldása, régi kínai porcelánokhoz megtévesztésig hasonló formák és minták elõállítása, a kitûnõ kivitelezés rövid idõ alatt a szakértõk és gyûjtõk figyelmét Herendre irányította. A mûvészi igényt, saját herendi alkotások elõállítására irányuló törekvést igen rövid idõn belül siker koronázta.


Az Elsõ Magyar Iparmû Kiállítás, az 1845-ös bécsi kiállítás, az 1851-es Londoni I. Világkiállítás, az 1853-as New York-i, az 1855-ös Párizsi Világkiállítás Herend számára a legmagasabb elismerést jelentették.

Az elismerés az uralkodóházak megrendeléseiben is megnyilvánult (Viktória királynõ, I. Ferenc József, Miksa mexikói császár stb.). Példájukat követik az elõkelõ családok, a pénzarisztokrácia több tagja is. A legismertebb minták elnevezése utal az elsõ megrendelõkre (Esterházy, Batthyány, Rothschild, Apponyi).

Elismert gyûjtõk és múzeumok is felveszik a herendi porcelánokat gyûjteményükbe, így Herend a nemzetközileg elismert mûvészi porcelánmárkák sorába lép.

1865-ben I. Ferenc József császár Fischer Mórt a porcelánmûvészetben elért eredményei és érdemei jutalmául nemesi rangra emeli, a Fischer család elõneve: farkasházi. Ezt késõbb Farkasházy alakban családnévként használják.

Az 1867-es Párizsi Világkiállítás jutalma aranyérem, és Fischer Mór a francia becsületrend kitüntetését is megkapta.

1872-tõl a megszûnt bécsi manufaktúra formáit és mintáit farkasházi Fischer Mór császári és királyi udvari szállító jogosan használhatja.

1874-tõl a manufaktúra vezetését Fischer Mór fiainak adja át. Ezt követõen a mûvészeti szempontok háttérbe szorításával a gyártás színvonala is erõsen esett, a gyár többször gazdát cserélt. A mûvészeti irányzattól való eltávolodás a csõd szélére sodorta a gyárat.

Fellendülés csak a század végén következett be, amikor az alapító unokája, Farkasházy Jenõ lett a gyár tulajdonosa (1896). Farkasházy Jenõ képzett keramikus, aki külföldi gyárakban szerzett tapasztalatai alapján az alapító nyomdokain kívánt járni. Kiváló ízlésével ismét felélesztette a régi tradíciókat és emellett újdonságokkal is gazdagította a termékskálát. Az 1900-as párizsi és 1901-es szentpétervári kiállítások nagydíja igazolta törekvéseit. A két világháború között  ismét a hagyományos Fischer Mór korabeli termékek reprodukálását folytatják és emellett figurális téren a kor szobrászainak legjobb alkotásaiból magyaros figurák gyártását kezdik meg.

1948-tól a Herendi Manufaktúra állami tulajdonban volt, az 1993-ban történt privatizáció óta pedig 75%-ban a dolgozók tulajdonában van.

A manufaktúra küldetése: a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. kiváló minõségû, kézmûves úton elõállított luxusporcelánt gyártó, iparmûvészeti és ipartörténeti hagyományokat ápoló, nyereséges vállalkozásként mûködõ, élvonalbeli manufaktúra kell, hogy maradjon, amely szakképzett munkavállalóinak hosszútávú munkalehetõséget biztosít.

 www.herend.hu

Egy, a dinoszauruszok korából származó 100 milliós éves borostyánkövületben apró gombákat fedeztek fel. A felfedezés jelentőségét fokozza, hogy a kövületben két másik apró lényt is találtak.

Százmillió éves, borostyánba zárt gombamaradványra bukkant Ron Buckley, borostyánkövületeket gyűjtő hivatásos ápoló és fotós Burmában. Elmondása szerint azonnal tudta, mi rejlik a sárga kőben. A férfi a borostyánt azonnal elküldte George Poinarnak, az amerikai Corvallisban élő nyugalmazott entomológusnak, aki megerősítette felfedezése jelentőségét. Sőt, kiderült, nemcsak gombákat, hanem néhány élősködő rovart is megmentett a borostyán a feledéstől.

A borostyán a fák megkövült gyantája, sűrű, ragadós anyag, amely bizonyos fenyőfélék és hüvelyesek törzséből választódik ki. A gyanta speciális tulajdonságai miatt képes az ember előtti időkben, több százmillió évvel ezelőtt beleragadt élőlénylényeket is bebalzsamozva, szinte változatlan formában megőrizni.

A most felfedezett gombafosszília 20 millió évvel korábbról származik, mint bármely eddig talált gombakövület. A most megtalált példányoknak hiányzik a törzsük, kalapjuk pedig egészen apró, mintegy 2,5 milliméter átmérőjű. Ahogy korábban már említettük, két parazita is megfigyelhető a gombák mellett. Közülük az egyik a gombát, míg a másik a társát fogyasztotta éppen, amikor a borostyán betemette őket.

,,Már a gombák látványa is ámulatba ejtett, de a két élősködő jelenléte fantasztikus, hiszen ez a két élőlény egyik korábbi borostyánkövületben sem található meg együtt" - nyilatkozott a felfedezés élményéről Poinar. Poinar és Buckley Mycological Research szaklapban számolt be a felfedezésről.

Erzsébet királyné emlékév

Címkék: sisi

2007.06.07. 18:14

Erzsébet, magyar királyné

 

Erzsébet, Miksa bajor herceg (1808-1888) és Ludovika (1808-1892) bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben, Münchenben.
Gyermekkorát jórészt Possenhofenben, a Starnbergi tó partján töltötte. A család meglehetősen szabad életvitele nem terhelte kötelezettségekkel: úszással, lovaglással, hegymászással foglalkozott legszívesebben.
Ludovika nővére, Zsófia (1805-1872) bajor királyi hercegnő Ausztria császárának, I. Ferenc Józsefnek az édesanyja volt. Huszonhárom éves fia számára - az osztrák-német kapcsolatok megszilárdítása céljából - német hercegnőt keresett, így esett a választás (több sikertelen kísérlet után) a Wittelsbachokra, a hercegi család legidősebb lányára, Ilonára. A két fiatal első találkozására 1853 augusztusában, Ischlben került sor. A találkozóra Ludovika kisebbik lányát, Erzsébetet is magával vitte, aki éppen szerelmi bánat miatt búslakodott. A szép, szőke császár érdeklődését Ilona helyett a tizenhat éves, copfos, csendes, gátlásos kislány keltette fel. A kölcsönös szerelemből 1854 áprilisában megkötött házasság azonban kevés boldogságot hozott Erzsébetnek. A Hofburg falai között alig találkozott a napi politikával, az uralkodás gondjaival teljesen lekötött ifjú férjével. Erzsébet magányos volt, senkivel nem oszthatta meg bánatát, amit a szabad, boldog vidéki élet elvesztése s napirendjének a rideg udvari etiketthez való igazítása okozott. Személyisége kezdettől fogva ellentétben állt a ráosztott szereppel: a mellé rendelt idős, unalmas udvarhölgyek állandóan kritizálták öltözködését, műveltségét, tánctudását, viselkedését. Erzsébet legkíméletlenebb bírálója azonban anyósa, Zsófia főhercegné volt.

Az ifjú császárné gyermekkora óta érdeklődött az irodalom és a történelem iránt. Helyzetéből adódóan hamar kialakult benne a politikai életben való tájékozódás tehetsége. Egyetlen alkalom volt azonban, amikor a politikába komolyan be is avatkozott, s ezt éppen a magyarok érdekében tette. Az 1848/49-es magyar forradalmat és szabadságharcot leverő Ferenc József felesége - talán Zsófia ellenszenve miatt is - szimpatizált a magyarokkal. 1863-tól nagy kitartással tanulta a nyelvet és a történelmet, magyar udvarhölgyeket és felolvasónőt vett maga mellé. Rendszeres levelezésben állt a magyar liberálisokkal: Andrássy Gyulával és Deák Ferenccel. Szenvedélyesen képviselte ügyüket, úgy vélte, ez a monarchia megmaradásának egyetlen esélye: határozott, már-már zsaroló hangvételű levelek tucatjaiban szólította fel a császárt az osztrák-magyar kiegyezésre. A porosz-osztrák háborúban elszenvedett végzetes vereség után a magyar viszonyok rendezésében érdekelt császár engedett: 1867 februárjában létrejött a kiegyezés, s az új állam: az Osztrák-Magyar Monarchia. Június 8-án I. Ferenc Józsefet magyar királlyá, Erzsébetet magyar királynévá koronázták. Erzsébet teljesen magáénak érezte a magyarok függetlenedési törekvéseit. Olyannyira, hogy egy nem a nyilvánosságnak szánt költeményében elárulja: fiút kíván szülni Magyarországnak, akit magyarnak nevel, s aki majd uralkodóként elszakítja Ausztriától az országot. Ezen elhatározása jegyében született meg Budán 1868-ban legkisebb gyermeke, a magyar királykisasszonynak is nevezett Mária Valéria.

Erzsébet a továbbiakban is érdeklődött a politikai események iránt, de minél többet tudott, annál jobban taszították őt a történelmi igazságtalanságok. Ezért távol tartotta magát a politikától, s magánemberként a köztársaság eszméjének híve volt.

Varrógépes tüntetés

Címkék: tüntetés

2007.06.07. 18:09

Tiltakozó táblákkal, felvilágosító prospektusokkal és varrógépekkel demonstráltak a Globalance csoport tagjai egy igazságosabb kereskedelem érdekében csütörtökön délben a Vörösmarty téren. A tüntetést nem véletlenül időzítették erre a napra, a németországi G8 csúcstalálkozó idejéhez. A szervezők a fair trade, azaz igazságos kereskedelem hívei, akik elítélik a gyerekmunkát, az éhbérért dolgoztatott milliók alkalmazását és az ebből fakadó hihetetlenül magas profitok bezsebelését.

A Vörösmarty téren sétálók közül sokan érdeklődve nézték a varrógépeket, a trade justice feliratú pólós szervezőket és aktív demonstrálókat - számuk ötven körüli lehetett - és számosan elolvasták a tiltakozó táblán szereplő szöveget is. Ez röviden összefoglalta az úgynevezett varrógépes tüntetés célját, ami nem más, mint tiltakozás a textilkereskedelem, a sportszergyártás és a divatipar visszásságai, a globális kereskedelem tisztességtelen gyakorlata ellen.

A fejlett országok kereskedői úgy jutnak óriási haszonhoz, hogy kizsákmányolják és megalázzák a gyapottermesztőket, a varrodákban éhbérért dolgoztatott asszonyokat és gyerekeket. Hasonló demonstrációt ugyanezen a napon világszerte több ezer helyszínen tartanak.

A Globalance csoport szerint a G8-államok nem tesznek semmit egy méltányosabb kereskedelmi szabályozásért, és ezzel tovább mélyítik a szakadékot a különböző országok fejlettségi szintje és a jövedelmek között. A magyarországi Globalance csoport 2006-ban alakult. Tagjai az Anthropolis Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a DemNet alapítvány, a Védegylet, és a Zöld Fiatalok nevű magyar civil szervezetek.

4 leggyakoribb félreértésA radioaktivitás lett az emberiség réme. Ha valamire azt mondjuk, radioaktív, az olyan, mintha azt mondanánk, hogy halálosan mérgező. Vajon valóban így van ez? A 3. ÉVEZRED szakemberek segítségével megvizsgálta a négy leggyakoribb tévhitet.
1. téves teória 
Ami nem került kapcsolatba atomfegyverekkel vagy atomerőművekkel, nem radioaktív

Bár a radioaktív sugárzás néha nagyon veszélyes, sőt halálos is lehet, a környezetünk természetes része. És mindig is az volt. Sőt minél messzebbre nézünk a múltban, annál radioaktívabb volt a Földünk. Ennek oka, hogy a radioaktív atomok is a Naprendszerünket képező anyag részei voltak. Régen halott csillagokból származnak, amelyek még a Nap létrejötte előtt egy hatalmas robbanással fejezték be életüket (szupernóvák), és így az anyaguk nagy része a környező világűrbe szóródott szét. A robbanás pillanatában a csillagban anynyira magas volt a hőmérséklet, hogy létrejöhettek olyan nehéz fémek is, mint a vas, az arany vagy az ólom. Annyi energia keletkezett itt, hogy rendkívül nehéz atommagok is létrejöhettek. Úgy azonban, ahogy a túl nagy homokvár is elkezd összeomlani, ezek a magok sem állandók, nem stabilak és egy bizonyos idő elteltével szétesnek – más szavakkal, a magok radioaktívak. Széthullásukkor részecskéket és energiát szabadítanak fel, annak az energiának egy részét, amelyet valaha a szupernóva „tömködött” beléjük. Némelyek rövid idő múlva bomlanak el, másoknak azonban ez sokkal tovább tart. És éppen ezek, amelyek közül a legismertebb az urán, léteznek a földkéregben is a mai napig.
Földünk tehát természetes módon radioaktív, mindig is az volt, és létezése végéig az is marad. Radioaktivitásának mértéke azonban az elemek elbomlása miatt az évek milliárdjai során fokozatosan csökken.

Természetes atomreaktor
Az utóbbi évtizedekben az ember által létrehozott atomreaktorok messze nem az első reaktorok a Földön. Nem, nem egy idegen, fejlett civilizáció vagy a földönkívüliek jártak itt, hanem a természet maga üzemeltette a távoli múltban saját természetes atomreaktorait. Ez még azokban az időkben volt, amikor a sugárzás mértéke a mainál jóval nagyobb volt, és a bolygó egyes helyein annyi radioaktív elem gyűlt össze, hogy létrejött a hasadási reakció. A legismertebb kiégett természetes atomreaktor az afrikai Gabon államban található, Oklo város közelében. És nemcsak egy, hanem mindjárt tizenöt ilyen reaktor van ott. A tudósoknak ez nagyon jó alkalom az erősen radioaktív hulladék kezelésének tanulmányozásához. Például a hulladék plutónium ezekben a természetes reaktorokban kétmilliárd év alatt csupán tíz méterre
mozdult el a reaktor centrumától.

Az orvosok meglepő megállapítása
A természetes radioaktív elemek eloszlása nem egyenletes, előfordulásuk a Föld egyes részein napjainkban is nagy. Alegnagyobb Észak-Iránban, Ramsar városban mérhető, itt a lakosság a természetes sugárzás átlagának körülbelül kétszázszorosát kapja. Asugárzás elsősorban a radon elemmel (urán bomlásának gáznemű terméke) a forrásokban kerül a felszínre. Meglepő azonban, hogy a térségben nem betegednek meg gyakrabban rákban vagy leukémiában ebben a térségben, mint a világ más részein.
Orvosi kutatások megerősítették, hogy a helyi lakosok ellenállóbbak a megemelkedett radioaktivitással szemben. Hasonló eredményeket hozott a Föld egyéb erősen radioaktív területeinek kutatása, úgy, mint a radioaktív tengerpart, Guarapari Brazíliában, Yaagjiang Kínában vagy Kerala Indiában. Ez azt mutatja, hogy a tudósok még nem értik teljesen azokat a folyamatokat, amelyeket a természet sugárzás elleni védelemre kifejlesztett. A földből szivárgó természetes radon azonban mindenhol a világon okozhat problémát azokban a lakásokban, amelyeknek nincs megfelelő szigetelésük a föld felől, és nem megfelelően szellőzöttek. Ott létrejöhet a radon természetellenesen magas koncentrációja, amely lényegesen meghaladja a természetes háttérsugárzás mértékét.

Szuperbaktériumok
Az emberek meglepő ellenállása a radioaktivitással szemben a világ némely táján azonban még semmi ahhoz képest, milyen jól ellátott a természet néhány más teremtményt. A skorpiók például több tízszer nagyobb dózist élnek túl, mint az ember A tudósokat szó szerint sokkolta, amikor 1956-ban, egy kísérlet során radioaktív sugárzással húskonzerveket sterilizáltak. Annak ellenére, hogy a használt dózis biztonsággal megölne minden élőlényt, a húson nemsokára megmagyarázhatatlan piros bevonat jelent meg. Amint később kiderült, baktériumok voltak, amelyeket a tudósok Deinococcus radioduransnak neveztek el. Ezek tízezerszer nagyobb dózist képesek túlélni, mint az ember. Atudósok még ma sem tudják pontosan, hogyan csinálja ez a „szuperbaktérium”, bár a cselei közül már sokat ismernek. Mindenesetre ez egy nagyon ígéretes baktérium. Genetikailag módosulva segíthetne például a radioaktív hulladék megsemmisítésénél. Radioaktivitás elleni védelmi mechanizmusának megismerése pedig segíthetne az embereknek a rák elleni küzdelemben, vagy a jövőben a bolygók közötti repülésekkor.

Égből jövő sugárzás
Az uránon és a bomlásánál keletkező anyagokon kívül azonban más forrása is van a természetes radioaktivitásnak körülöttünk. Aradioaktív sugárzás kozmikus sugárzás formájában a világűrből is folyamatosan irányul ránk. E sugárzás nagy része a Napról származik, a maradék pedig galaxisunk többi részéből, és egy nagyon kicsi rész a galaxisok közötti térből. Légkörünk és a Föld mágneses tere az ilyen sugárzás nagy hányada ellen védelmet nyújt, egy kis része mégis eléri a Föld felszínét, és így növeli a természetes sugárzást. Minél magasabbra emelkedünk, annál nagyobb mértékű kozmikus sugárzásnak vagyunk kitéve. Lényeges növekedése azonban csak a világ legmagasabb hegycsúcsait is meghaladó magasságban következik be, ahol ritkul a légkör. Ez az oka annak, hogy például
olyan repülőgépek pilótái és utaskísérői, akik sok időt töltenek nagy magasságokban, valamivel nagyobb adag kozmikus sugárzást kapnak, mint a „földhözragadt” ember. A kozmikus sugárzást a hosszan tartó bolygóközi missziók tervezésénél is fontos figyelembe venni.

2. téves teória
Csernobil környéke teljesen halott, élet nélküli radioaktív tér 

A csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett balesete az atomenergia békés felhasználása történetének kétségkívül legnagyobb és legszomorúbb balesete. Néhányszor tíz közvetlen áldozata volt, és a sugárzás közvetett hatása további több száz áldozatott követelt. A több tízezer áldozatról szóló adatok azonban félrevezetők, mivel figyelmen kívül hagyták például azt, hogy a rákban és ehhez hasonló betegségekben a baleset előtt is haltak meg emberek. És annál szomorúbb, hogy a balesetet nem technikai hiba okozta, hanem az irányító személyzet tagjai, akik a reaktort szakszerűtlenül kezelték. A katasztrófa azonban nem volt olyan pusztító a környezet számára, mint ahogyan a szakemberek feltételezték, látván a sugárzás miatt haldokló erdőket a reaktor közvetlen környezetében. A kitelepített területen ma van élet, sőt nagyon élénk élet.

Természetes rezervátumok a reaktornál
A reaktor körüli területen paradox módon természeti rezervátum jött létre, amelyben az élet sokkal jobban burjánzik, mint amikor emberek laktak ott, mert tevékenységükkel sokkal jobban sértették, mint ahogy tette ezt a balesetből eredő sugárzás. Nem található itt torzszülött vagy mutáns, csupán néhány a reaktor közvetlen közelében lévő erdei fenyőn látható kisebb növekedési rendellenesség.
Az élőlények közül találunk itt értékes védett madarakat, és a csernobili rezervátum valószínűleg az egyetlen hely a világon, ahol szabadon élnek a kihalás küszöbén álló ázsiai vadló egészséges csordái. Ez természetesen semmit sem von le az atomkatasztrófa tragikumából, hosszú távú következményei azonban a vártnál kisebbek. Végül is a terület nagy részén a sugárzás mértéke kisebb, mint annak természetes értéke a Föld számos egyéb pontján. Például az említett Guarapari tengerparton eltöltött egyhetes nyaralás ideje alatt olyan mértékű sugárzásnak vagyunk kitéve, mintha eltöltenénk 3 évet az evakuált Pripjaty városban, a csernobili „holt” zónában.

3. téves teória
A sugárzás csak árthat, semmire sem használható

A sugárzás nemcsak ölhet, de gyógyíthat, és segíthet is. Arák elleni küzdelem ismert módja a daganatok radioaktív sugárzással való kezelése, amely bár nem garantálja a gyógyulást, lényegesen növeli annak esélyeit.

Hogyan ismerjük meg a beteg szervet?
A radioaktív elemeket elsősorban a betegség korai felismeréséhez használják. Nagyon hatékony módszer némely szerv egészségességének és működésének megállapításához. Konkrét példa lehet a pajzsmirigy, amely az emberi testben a táplálékkal bejuttatott jódot dolgozza fel. Röntgen vagy egyéb vizsgálat nem képes megállapítani a helyes működését, ha a funkciója nem sérült már olyan erősen, hogy a fizikai kinézetén is látszik. Működési zavarokat azonban már sokkal hamarabb le lehet leplezni a jód radioaktív változatának (izotópjának) kis, ártalmatlan adagja segítségével, amelyet az orvos bejuttat a szervezetbe. Ajód ezután csak a mirigy egészséges részébe jut el, mivel a vérből csak az veszi fel. Ajód izotópjának gyenge sugárzását feltérképezve így fényt derül az esetleges „hibára”. Hasonló vizsgálatok egyéb szervek esetében is alkalmazhatók, például szem, tüdő, vastagbél, gyomor, agy. Ehhez különböző elemek több izotópját is használják (a megfigyelt szervtől függően), de mindegyiknek van egy közös tulajdonsága – sugárzása gyenge, és a testben nagyon gyorsan lebomlik. Csupán elenyésző mértékben járulnak hozzá a környezetből kapott természetes sugárzás mértékének emeléséhez. Segítségükkel hamarabb állapítható meg a szervek beteges elváltozása, mint ahogy szétterjedne, és olyan mértékben károsítaná a szervet, hogy már nem lehetne gyógyítani.

Az evolúció mozgatórugója
Aradioaktivitás következő felbecsülhetetlen értéke az élet fejlődésében játszott pótolhatatlan szerepe. E fejlődés mozgatóereje elsősorban azokban a kicsi, a szervezetekben fokozatosan lezajló mutációkban rejlik, amelyekből természetes kiválasztás során csak a szervezetnek hasznosak maradnak meg. A mutációkat az egész szervezet információját hordozó DNS-molekula kis változásai okozzák. Éppen a természetes radioaktivitás nagyon fontos e mutációk létrejötténél. Nélküle gyakorlatilag nem létezne evolúció. A szervezetek képtelenek lennének alkalmazkodni a környezetükhöz, új életkörülményeikhez és kihalnának.

Kell a természetes sugázás
Mivel az urán és egyéb radioaktív elemek nehezek, a legtöbb mélyen a föld magjában található, ahová a gravitáció következtében a Föld fejlődése során süllyedtek. A meleg, amelyet ezek az elemek átalakulásuk során kibocsátanak, semmiképpen sem elhanyagolható. Becslések szerint a Földön lévő elemek természetes bomlásának teljesítménye jelenleg 24 terawatt, ami a Föld által produkált hőnek több mint a fele. A múltban a Föld magjának hőkibocsátása még intenzívebb volt. E hő híján a földmag már régen kihűlt volna, leállt volna rotációs mozgása a Föld többi részéhez képest, és ezzel
bolygónk elveszítené azt a védő mágneses teret, amely a napviharoktól és a kozmikus sugárzástól óv meg. A Föld pólusainál a mágneses tér több sugárzást enged be, a gyönyörű sarki fényt a légkör atomjai hozzák létre, ha beléjük ütköznek a kozmikus sugárzás részecskéi. Természetes sugárzás híján tehát nemcsak az élet nem fejlődött volna ki a mai formájában, de már rég elpusztította volna a halálos kozmikus sugárzás.

4. téves teória
Az atomerőmű az egyetlen, amely radioaktív anyagot bocsát ki

A mai atomerőművek valóban erősen radioaktív és koncentrált hulladékot termelnek, amely valóban veszélyes, raktározása pedig költséges és nehéz. Szerencsére azonban a tudomány halad előre, és ma már az elektromos energia atommagból való termelésére sokkal tökéletesebb lehetőségeket ismerünk. A reaktorok új típusai nemcsak előállítani fogják az energiát, de képesek lesznek a radioaktív hulladék nagy részének egyidejű megsemmisítésére is. Ez az atomenergetika közeli jövője. A távolabbi jövőben valószínűleg nem az elemek hasadását fogják hasznosítani, úgy ahogy ez ma történik, sokkal inkább az összeolvadásukat, úgy, ahogy ez a Nap magjában zajlik. A legnagyobb reaktor ugyanis egyenesen az égboltunkon van, hidrogén egyesül benne héliummá.

A szén is radioaktív
Az atomerőművek távolról sem az egyetlen hely, ahol radioaktív anyagokat bocsátanak ki. Még több urániumot, tóriumot és káliumot ontanak ugyanis magukból a hőerőművek. Ennek oka, hogy a szénben, úgy, mint a természetben mindenütt, radioaktív elemek vannak. Amikor a szenet elégetjük, ezek az elemek felszabadulnak, vagy a hamuban koncentrálódnak. Mivel az emberiség jelenleg a hőerőművekben több mint négymilliárd tonna szenet éget el évente, a mai atomerőművek, összehasonlítva velük, csupán kispályások, ha a kibocsátott radioaktív anyagok szempontjából nézzük őket. Napjainkban a hőerőművek évente 15 000 tonna radioaktív elemet bocsátanak ki, amely a légkörbe kerül, vagy szennyezi a lerakatok környezetét. A hőerőművek közelében lakó emberek így nagyobb radioaktív sugárzásnak vannak kitéve, mint ha egy atomerőmű kerítésénél laknának. Sokkal ártalmasabb azonban a hatalmas mennyiségű káros gáz és mérgező vegyi anyag (például higany, arzén vagy ólom), amelyek a szénégetéskor szabadul fel. ❮❮ KUN MÁRTON

A gravitációs hullámok létezéséről nagyon közvetett bizonyítékaink vannak. Még mindig senki sem figyelt meg őket közvetlenül. A gravitációs hullámok utáni hajsza teljes gőzzel zajlik, és ebben mindenki részt vehet!

A 19. század végén a tudósok úgy vélték, hogy a fizikának sikerült világunk majdnem minden törvényszerűségét leírnia, és csak rövid idő kérdése, míg a fennmaradt problémákat megoldják. Néhány jelentős tehetség azonban – mint például Henri Poincare francia és Hendrik Lorenz holland fizikus, majd pedig Albert Einstein, végleg megdöntötte ezt a kényelmes világképet. E tudományos forradalom következményei ma is tartanak. Bár Einstein általános relativitáselméletét már sokszor tesztelték és sokszor megerősítették,  tudósoknak mégsem sikerült minden állítását igazolni. Az elmélet egyik alapvető eleme a gravitációs hullámok létezése. Azt kérdik, hogy mi ez?


Hullámzó téridő
A klasszikus fizikai megközelítés a világot olyan események összességének írja le, amelyek nem függnek attól a tértől és az időtől, amelyben lejátszódnak, vagyis a tért és az időt független és változatlan értéknek tekintik. Ez azonban egy nagyon leegyszerűsített Ezután például a könnyebb testek, amelyek a nehezebbek közelében mozognak, „beleesnek” a nehezebb testek által képzett „gödrökbe”, ami gravitációs vonzerőként jelenik
meg. Innen már csak egy lépés annak megértése, hogy mik azok a gravitációs hullámok. Egyszerűen ezek az téridőben lévő hullámok, amelyeket a mozgó anyagi testek okoznak, ugyanúgy, ahogy a vízen úszó hajó hullámbarázdákat hagy maga után.

Ha a háló átszakad…
A gravitáció és a téridő az egzotikus fizikai folyamatok és jelenségek gazdag kincsestára. Például ha a téridő görbülete végtelen, más szavakkal, ha a test, amely mélyedést hoz létre a téridőben (hálóban) olyan sűrű, hogy a
háló „átszakad”, fekete lyuk jön létre, amelynek vonzereje olyan erős, hogy még a fény sem tud neki ellenállni. Az ilyen deformáció a téridőről, mint hálóról alkotott elképzelésünkben úgy nézne ki, mint egy feneketlen tölcsér. Elméletileg két ilyen tölcsér végtelen csöveikkel összekapcsolódhat, és így létrejöhet a Világegyetem két területének összekapcsolódása a hipertéren keresztül, amelyet féreglyuknak is neveznek. Matematikailag lehetséges a fent említett helyzet, de egyelőre nem világos, hogyan lehetne ezeket az objektumokat megfelelő mértékben stabilizálni, hogy űrutazást lehessen tenni rajtuk keresztül. Elméletileg az is lehetséges, hogy kvantumszinten
megtörténjen a téridő kis részének elszakadása (valamiféle „buborék” mintájára), és egy új, önálló világegyetem jöjjön létre. Valószínűleg a mi Világegyetemünk is ily módon szakadhatott el elődjétől.

96 százalékos vakságban szenvedünk?
Mit adhat nekünk a gravitációs hullámok megfigyelése? Mit nyerhet vele a tudomány? E kérdés megválaszolása előtt jusson eszünkbe, hogy a gravitáció a Világegyetem egyik alapvető kölcsönhatása. Jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy végtelen hatóköre van, és az egyedüli, amely kivétel nélkül a Világegyetem minden részére hat. Ennek köszönhetően alapvető hatása van az anyagi testekkel (például bolygók, csillagok vagy galaxisok) történő folyamatokra és a Világegyetem fejlődésére. Ezenfelül nagyon fontos például az a legutóbb az amerikai WMAP műhold által is megfigyelt tény, hogy az atomokból létrejött klasszikus anyag (ahogy mi ismerjük) a Világegyetem anyagának csupán 4 százalékát alkotja! A többit az úgynevezett sötét anyag (22 százalék) alkotja, amely egyelőre ismeretlen részecskékből áll, valamint a sötét energia (74 százalék). Ezek azonban nem bocsátanak ki fényt, és nem sugároznak semmilyen elektromágneses hullámot. Létezésüket a tudósok csak a fénylő anyagra kifejtett gravitációs hatásnak köszönhetően fedezték fel.

Gravitációs cunami
Gravitációs hullámok talán leghatékonyabban, bár viszonylag ritkán két szupermasszív, a Napnál néhány milliószor vagy milliárdszor nagyobb tömegű fekete lyuk összeolvadásakor keletkeznek. Ilyen általában két galaxis és a középpontjukban lévő fekete lyukak összeolvadásakor történik meg, amely valóságos „gravitációs cunamit” indít el a Világegyetemben. Ilyen jellegű összeolvadás a Föld közelében csak néhány milliárd év múlva fog
bekövetkezni, amikor a mi galaxisunk összeütközik idősebbik testvérével, az M31 spirálgalaxissal. A gyenge gravitációs hullámokat majd a nagyon érzékeny, a föld zavaró hatásának kivédése miatt a világűrbe telepített berendezésekkel leszünk képesek megfigyelni. Az elkövetkező évtizedben az első detektor kihelyezését a LISA projekt keretében tervezik, amely három Nap körüli pályára állítandó műholdból áll.

Hogyan lehet mérni?
Mivel a gravitáció és az anyag kölcsönhatása nagyon gyenge, eddig minden erőfeszíté ellenére sem volt képes az ember a gravitációs hullámok létezését műszerek segítségével észlelni. Ha egy ilyen hullám ugyanis áthalad például egy 10 méter hosszú hengeren, ennek deformációja legfeljebb a proton átmérőjének tízezredét éri el. Az ilyen kicsi eltéréseket nagyon nehéz mérni, és még nehezebb megkülönböztetni az általános zajtól
vagy a föld rengésétől. A technika azonban ma már rendkívül előrehaladott, és kezdi elérni az ilyen parányi jelek méréshez szükséges érzékenységet. A szakemberek nagy (úgynevezett lézer-) interferométereket hoztak létre, amelyek a távolság mérésére lézersugarakat, tükrök rendszerét és optikai jeleket használnak. Ezek közül a legnagyobbak, LIGO és GEO600 néven az Amerikai Egyesült Államokban és Németországban találhatók, és érzékenységük a történelem során először teszi reálisan lehetővé a gravitációs hullámok mérését. 2002-ben kezdték el az első kísérleti méréseket, a berendezések érzékenységét tovább javítják, egyre közelebb kerül a tervezett mértékhez, amelyet 2011-ben ér majd el. A gravitációs hullámok kimutatása tehát nagy valószínűséggel már nem várat sokáig magára.

Új ablak a világűrbe
A gravitációs hullámok egy bizonyos típusa létrejött a Világegyetem kezdetén is. Mai napig terjed a téridőben, és információkat hordoz arról, hogy milyen volt a Világegyetem a létrejötte után. A gravitációs hullámok megfigyelése tehát egy teljesen új ablakot nyit a Világegyetemre. Lehetővé teszi, hogy ne csak az anyag 4 százalékát figyelhessük meg, mint eddig, hanem sokkal többet. Jelentősen segít abban, hogy elhúzzuk a Világegyetemünk
múltját és jövőjét eltakaró függönyt. A megfelelő érzékenységű detektorok létrehozása olyan jelentőségű fejlődést jelent, mintha egy sűrű, sötét, csak szentjánosbogarak által „megvilágított” erdőben hirtelen felkelne
a nap, és meglátnánk az egész erdőt.  Ez pedig megéri! ■ KOLLÁR GYÖRGY

A polinézek hamarabb érték el az amerikai kontinenst, mint Kolumbusz Kristóf - hozták nyilvánosságra kutatási eredményeiket új-zélandi tudósok. A bizonyíték egy csirkecsont.

A csirkecsont egy chilei indián településről származik, amely még az európaiak érkezése előtti évszázadokban létesült.

Az Új-Zélandon elvégzett DNS-tesztek azt mutatták ki, hogy a csont eredeti "tulajdonosa" mintegy 600-700 évvel ezelőtt élt, jóval korábban, mint ahogy az európaiak megérkeztek volna a 15. században.

A vizsgálatok megállapították azt is, hogy a csirke polinéz eredetű volt, vagyis felmenői sok ezer mérföldre a chilei partoktól elterülő szigetvilágban éltek.

A tudósok azt már korábban megállapították, hogy az elmúlt kétezer évben a polinézek egyre keletebbre vándoroltak: elérték a Húsvét-szigeteket és Hawaiit.

Az új-zélandi DNS-vizsgálatokhoz a Csendes-óceán térségéből gyűjtöttek csontokat a kutatók. A Chilében talált csirkecsontról megállapították, hogy az egy kétezer éves tongai csont "rokona".

Lisa Matisoo-Smith professzor azt mondta: elképzelhető, hogy a polinézek 600 vagy 700 évvel ezelőtt vitték be a csirkét magukkal Dél-Amerikába.

Az édes burgonyát és a lopótököt, amelyek Dél-Amerikából származnak, évszázadok óta használják Polinéziában. A kutatók találtak hasonlóságot a polinéziaiak és az amerikai törzsek egyes szavai és használati eszközei között is.

Azt viszont nem tudni, hogy ez az egyezés az amerikai kontinensről visszatérő polinézeknek vagy az onnan kiinduló őskori felfedezőknek köszönhető.

Az utóbbi verziót erősítette a norvég Thor Heyerdahl is, amikor 1947-ben Kon-Tiki nevű tutajával 101 nap alatt Peruból elhajózott egy francia-polinéziai szigetre.

A mostani felfedezés azt bizonyítja, hogy az útnak "kétirányúnak" kellett lennie, hiszen a most megtalált csirkecsont valahogy eljutott Dél-Amerikába.

Ez az út viszont az uralkodó széljárás miatt egy dél-amerikai tutajnak nem sikerülhetett, a polinéz kenuknak azonban igen.

A Húsvét-szigetekről Dél-Amerikába, vagy a Hawaiiról Észak-Amerikába vezető út hosszúsága nem lehetett leküzdhetetlen a polinézeknek, tekintetbe véve technológiájukat és tudásukat - mondta Lisa Matisoo-Smith.
www.inforadio.hu

Az informatika a számítógépes információs rendszerek tudománya, melybe éppúgy beletartozik az elmélet és a gyakorlat, az a módszertan, amely az információs technológia rendszereinek tervezéséhez, fejlesztéséhez, szervezéséhez és működtetéséhez ad segítséget. Az informatika, mint tudományág töretlen sikere a folyamatos és gyors fejlesztéseken alapszik, nem meglepő tehát a munkaerő-piaci helyzetelőnye a több szakterülettel szemben.

A hazai szakemberek képzettsége, tudása nem véletlenül csábít nemzetközi informatikai, vagy szoftver-fejlesztéssel foglalkozó cégeket Magyarországra, illetve vonzza nyugatra a szakembereket. Mindezek után érdemes utánajárni vajon mennyit keres ma Magyarországon egy informatikus szakember?

Az informatikusok valós jövedelméről több hivatalos és nem hivatalos forrásból kapott információk alapján tájékozódhatunk. Az egyik ilyen lehetőség az interneten megtalálható ún. fizetéskalkulátorok módszere.

A hazánkban először ilyen módszert alkalmazó NetAcademia Oktatóközpont FizuFigyelő szolgáltása nem reprezentatív felmérésen alapul, érdekes, de csak tájékoztató jellegű adatok találhatók benne. A fizetési statisztikák a látogatók által, önkitöltős kérdőívekben felvitt adatok alapján készülnek. A szolgáltatásra regisztrálók a statisztikák eredményeiből fél évig kérhetnek le az összegyűjtött adatokból készült statisztikákat. Az informatikusok számára készült rendszer továbbképzéseket is kínál a szakmabelieknek.

A regisztrált informatikusok összesített adatai szerint az egyetemet végzett informatikusok nettó átlagbére 230-270 ezer forint között van, a legjobban fizetett munkakör pedig az IT tanácsadóké (322 ezer Ft/hó átlagosan) ha az alkalmazottakat vesszük figyelembe. Az informatikában dolgozó szakemberek fizetése Budapesten átlagosan 53 százalékkal magasabb, mint vidéken, a felsővezetők pedig 75 százalékkal visznek többet haza, mint a beosztottként dolgozók.

A fizetéskalkulátort kitöltők körében a női informatikusok bére alacsonyabb férfi kollegáiknál, az egyetemi diplomával rendelkező informatikusok ugyanakkor 28 százalékkal keresnek többet a regisztráltak átlagánál. Az ideális kombinációval azok a budapesti férfiak rendelkeznek, akik felsőfokon beszélnek angolul, egyetemet végeztek, van OKJ-s szakvizsgájuk és valamilyen Microsoft minősítésük. Az ő átlagfizetésük nettó 588 ezer forint.

A hivatalos statisztikai adatok, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006-os kimutatása alapján az összes korcsoport adatainak átlagértékét alapul véve az informatikusok keresete 340-380 ezer forint körül mozog. Ez nagyjából hasonló összeg a nemrégen e rovat keretei között vizsgált mérnökök fizetéséhez. Más szakmákkal ellentétben azonban az informatikusok bére nem nő a korral egyenesen arányosan. A fiatal 31-40 év közöttiek bére a legmagasabb és onnan lassú csökkenés, illetve stagnálás figyelhető meg. Érthető mindez, hiszen az informatikus pályán inkább számít a friss ismeret, a naprakész szaktudás.

A versenyképes fizetés a szaktudás folyamatos frissítését veszi alapul. Az informatika területein ez kiemelt fontosságú, különösen ennek rendszeres munkáltatói támogatása, hiszen a felsőoktatási intézményekben megszerzett tudás a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően hamar elévül.

Egyre több IT szakembert várnak az Egyesült Államokba

Az amerikai számítógépgyártók szövetsége szerint az információtechnológia az előttünk álló évtizedben is növekedni fog, az IT szakemberek munkalehetőségének gyarapodása az Egyesült Államokban egyike lesz a leggyorsabbaknak.

A szövetség szerint nem reálisak azok a félelmek, amelyek szerint az amerikai munkahelyek a számítástechnikában, információtechnológiában fokozatosan elvesznek a főleg kínai és indiai munkalehetőségek javára. Az amerikai IT-szektor munkaerőpiaca ma nagyobb, mint eddig bármikor, beleértve az internetes "vállalati boom" időszakát is, jó pár évvel ezelőtt - állítja az amerikai sajtó. Az információtechnológiai szakemberek iránti igény az Egyesült Államokban gyorsabban növekszik, mint amilyen ütemben ezen állásokat az amerikai cégek olcsóbb bérű, elsősorban fejlődő országokba helyezik ki.

A szakterület átlagbérei az USA-ban évente stabilan és határozottan 2-5 százalék között emelkednek. A szektor bővülését pedig egyebek mellett segíti, hogy mindeközben szereplőit a költségtakarékosság vezérli, és a vállalati eredménynövekedés egyre több munkalehetőséget teremt, még ha a munkakörök külföldre helyezése eközben folytatódik is.

Megkérdeztük a hallgatókat - mennyire szívesen mennének külföldre dolgozni?

A Felvi ranking rangsor projektjének eddigi legfrissebb hallgatói felmérésének keretében tértünk ki a külföldi mobilitás kérdéskörére.

A mérnök-informatika szakos képzésre járók körében végeztünk az elmúlt évben hallgatói felmérést. Ez a szak jól konvertálható külföldi munkavállalás esetén, amivel valószínűleg számolnak is az ide jelentkezők. Szinte minden intézményben kifejezetten tervezik a megkérdezett hallgatók a külföldi munkavállalást a jövőben. A kérdés sem időtartamra, sem a munkavállalással kapcsolatos más célokra nem irányult, tehát ebben a formában inkább egy általános motivációt jelöl, mint konkrét terveket. A Debreceni Egyetemen vannak a legtöbben határozott külföldi munkavállalási tervekkel A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjainak is majd kétharmada dolgozna külföldön.

Nagyobbak az intézmények közötti különbségek a külföldi tanulmányi tervekben, itt egyértelműen a PPKE újonnan alakult Információs Technológiai Karának hallgatói nyitottak leginkább a külföldi tapasztalatszerzés iránt. Az intézmény nemzetközi projektekbe való bekapcsolódásával itt is és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán is népszerűbbé és reálisabb lehetőséggé válnak a külföldi tanulmányok. A többi intézményben mindenesetre sokkal kisebb arányban jeleztek a hallgatók kifejezett külföldi tanulmányi terveket.

A diploma értékének megítélése (átlag), illetve a külföldi tanulmányi és munkavállalási tervek megjelenése (igen válaszok aránya) a mérnök-informatikai szakon

A hallgatók előzetes elvárásainak erejét mutatja, hogy a külföldi munkavállalási tervekben nem látható szisztematikus különbség annak alapján, hogy a saját intézményükben megszerzett diploma nemzetközi értékét hogyan ítélik meg. A tanulmányokkal kapcsolatos hasonló tervek inkább járnak együtt az intézmény megítélésével. A diploma értékét tekintve a két budapesti képzésen résztvevő hallgatók nyilatkoznak legpozitívabban, míg a vidéki nagy tudományegyetemek által nyújtott képzés megítélésében is vannak jelentős különbségek.

A diploma külföldi értékének megítélése más hazai intézményekével összevetve mérnök-informatikai szakon

A diploma nemzetközi értékére vonatkozó válaszok megoszlása alapján azt is látjuk, hogy a mérnök-informatikai képzésen résztvevő hallgatók többségében megfigyelhető az egészséges intézményi öntudat, és saját képzésüket a másokénál jobbnak tartják. A Pannon Egyetemre és a Debreceni Egyetemre járó mérnök-informatikus hallgatók jelentenek ez alól kivételt. Az utóbbi intézményben a diákok több mint kétharmada látja átlagosnak a képzésüket, s így az inkább pozitív és inkább negatív véleménnyel lévő kisebbségi vélemények összevetésével marad végül is le többiek mögött. A saját intézmény ilyen mértékű kiemelése elsősorban az erős versenyre lehet jellemző, ahol kevéssé van megállapodott konszenzus az egyes intézmények külföldi elismertségét tekintve. Ez fontos kérdés lehet a külföldi munkaerőpiacra figyelő diákok között, mint amilyenek a mérnök-informatikusok.

Ultramodern orvos-diagnosztika

2007.06.06. 20:57

Ultramodern orvos-diagnosztikai központot adnak át Pécsen

Elkészült a Pécsi Orvostudományi Egyetem 2,2 milliárdos beruházásból épül térségi szűrő és diagnosztikai központja, amelyet Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pénteken ad át a betegeknek, orvosoknak. Az új intézet Közép-Európa legmodernebb diagnosztikai intézete. Európában itt telepítették az első teljes teszt szkenner készüléket, amely segítségével a beteg álló helyzetében a teljes csontváz látható. Lehetővé teszi, hogy az ortopédusok holisztikus képet nyerjenek a betegek vázrendszeréről. Magyarországon csak itt található az úgynevezett dual source CT készülék, amellyel katéterezés nélkül lehetséges az érrendszer vizsgálata Az intézmény - teljesítményét és felszereltségét tekintve - országos feladatok ellátására is képes. Teljes egészében magyar innováció a központ által működtetett szűrőkamion, amelyben digitális szűrőberendezésekkel végzik a vizsgálatokat a Pécstől távol eső kistelepülésken. A korszerű technológiák alkalmazása elsősorban a szív és érrendszeri elváltozásokat, a cukorbetegség szövődményeit, a bél-, a gyomor - és a mell rosszindulatú daganatainak korai felismerését teszi lehetővé, ezáltal jelentősen megnöveli a gyógyulás esélyeit. vg.hu

Rád is igaz?:)

2007.06.06. 20:55

Miért imádom az Anyákat..

Anya és Apa Tv-t néznek mikor Anyu mondja : későre jár fáradt vagyok megyek, lefekszem.

Bement a konyhába megcsinálta a szendvicseket másnapra, elöblítette a pop cornos tálat, húst vett ki a fagyasztóból a másnapi ebédhez, leellenőrizte a müzlis dobozokat, feltöltötte a cukortartót, tényért, kanalat tett az asztalra, bekészítette a kávéskannát másnap reggelre.

Néhány nedves ruhát betett a szárítóba egy adag ruhát tett a mosógépbe, kivasalt egy polót. Felvarrta a lelogó gombot. Felvett néhány ottfelejtett játékdarabot az asztalról, visszatette a telefont a rtöltőre, a telefonkönyvet pedig a fiókba. Megöntözte a növényeket, kiürítette a szemetest és felakasztotta a törülközőt száradni. Ásítózva és nyújtózva egyenesen bement a hálóba. Megállt az asztalnál írt néhány sort a tanárnak, kiszámolt egy kis pénzt a túrára előhúzta a

Szék alá rejtett munkafüzetet.. Aláírta, megcímezte és felbélyegezte barátainak a születésnapi képeslapot és írt egy rövid listát a fűszeresnek. Mindkettőt a táskája mellé tette. Aztán Anyu megmosta az arcát 3:1 lemosóvalmajd éjszakai krémet tett rá, megmosta a fogát, lereszelte a körmeit. Apa kikiált: Azt hittem, hogy lefekszel! Már megyek- feleli. Vizet öntött a kutya táljába kiengedte a macskát, majd meggyőzödött róla hogy az ajtók zárva vannak és az udvari lámpa ég.

Mindegyik gyerekénél lekapcsolta az ágy melletti éjeli lámpát és a Tv-t , felakasztott egy inget, bedobott néhány koszos zoknit a szennyestartóba majd volt egy rövid beszélgetése a még fönnt lévővel, aki még mindig a háziját csinálta. A szobájában beállította az ébresztőt, kitette a másnapi ruháit, sámfát tett a cipőjébe. Még 3 dolgot adott a 6 legfontosabb megteendő dolog listájához.

Elmondta az imáját és elképzelte a befejezését a jövőbéli terveinek. Ezalatt az idő alatt Apa lekapcsolta a Tv-t kihírdette hogy nincs semmi különös tennivaló. Megyek aludni. És ment.. minden egyéb gondolat nélkül. Van itt bármi különleges? Tudod már a nők miért élnek tovább...?

MERT MI HOSSZABB HASZNÁLATRA LETTÜNK CSINÁLVA..... és az egyetlen ok, amiért nem halunk meg hamarabb az az, hogy túl sok tennivalónk van!!!

Magyarországon is bemutatkoztak a jövő beszélgető autói. Ezekkel a járművekkel a közlekedés teljesen biztonságossá válik.
Nem kell már sokáig várni, hogy az autózás biztonságosabb legyen minden más közlekedési formánál. Az élet más területein kipróbált és jól bevált technikákat - műholdas navigáció (GPS), vezeték nélküli kapcsolódás (WLAN) - egybegyúrva a General Motors olyan szerkezetet fejlesztett ki, amely képessé teszi az autókat arra, hogy emberi beavatkozás nélkül kivédjék a kritikus helyzeteket. A V2V azaz Vehicle To Vehicle rendszer lényege, hogy a közlekedésben résztvevő járművek ,,elárulják" a környezetükben lévő más gépkocsiknak, hogy éppen mire készülnek.

A beszélgetésből a vezetők természetesen egy szót sem hallanak. A kommunikáció olyan védett rádiófrekvenciákon történik, amelyeket más célra nem használnak. Egy nem kívánt ,,beszólás" ugyanis kaotikus helyzetet teremthetne. A környezetből érkező információk olyan körülményekről adnak tájékoztatást, mint a többi jármű sebessége, útterelések, forgalmi dugók, beláthatatlan útszakaszokon közlekedő járművek, de a megkülönböztető jelzést használó autókról is érkezik figyelmeztetés. A beérkező adatokat az autókba épített vevőegység dolgozza fel. A várható vészhelyzetről a vezetőt is tájékoztatja az elektronika, amely szükség esetén beavatkozik az ESP, és az ABS vezérlésével.

A V2V-rendszer már jelenleg is működik néhány modellben, és több autógyártó folytat összehangolt fejlesztéseket, hogy a közúti kommunikáció teljessé váljon néhány éven belül. Mivel a szerkezet nem igényel karbantartást és nincs havidíja sem, a legolcsóbb autókba is beszerelhető. A jövő biztonsági rendszerének éles tesztje ősszel kezdődik Németországban. Csaknem ezer autót küldenek majd éles közlekedési helyzetekbe. Ha a rendszer beválik, a bevezetés időpontjáról is megszülethet a döntés. vg.hu

Az extra szűz olívaolaj könnyen emészthető, serkenti az epeutak működését, és nem okoz telítettségérzést étkezés után, szemben azokkal a telített zsírsavakkal, amelyeket a vaj, a zsír vagy a húsok tartalmaznak.

A hideg sajtolással nyert olaj tele van telítetlen zsírsavakkal, amelyek megfelelő mennyiségben tartalmaznak antioxidáns vegyületeket - mondta Publio Viola professzor, a római La Sapienza Egyetem Szociális Orvoslási Tanszékének tanára az extraszűz olívaolajról a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Az emberi sejtekben az energiatermelő folyamat során természetes módon keletkeznek szabad gyökök, ezeket a sejtek saját antioxidánsaikkal hatástalanítják. Bizonyos helyzetekben azonban - stressz, betegség - a szabad gyökök száma megnő, és a szervezet nem képes elegendő antioxidánst termelni.

Az olívaolajal készült ételek csökkentik a koleszterinszintet, mert az olaj olyan összetevőkből áll, amelyek védenek a daganatok, az érrendszeri megbetegedések, a gyulladásos betegségek és még az allergia ellen is. Az olivaolaj lutein-tartalma miatt védi a szem retináját az öregedéssel járó elváltozásoktól, és a szemlencsét a hályogtól. E-vitamin és A pro-vitamin tartalma miatt jelentős bőrvédő hatású.

Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke az Egyesült Államokban nagyon népszerű mediterrán étrendről elmondta: jellemzője a zöldség, gyümölcs, gabonafélék és hal bőséges fogyasztása, olívaolajjal készítve. A dél-európai országokban az effajta étkezés miatt kevesebb a magas vérnyomással küszködő ember és a szívinfarktus is.

Hozzátette, hogy a jó minőségű vörösbor (amely szintén antioxidánsokat tartalmaz) rendszeres kísérője az ebédnek vagy a vacsorának a mediterrán országokban. Ezt az étrendet Antal Emese követendő mintának tartja.
Pierpaolo Arca, olívafa-termesztési és olívaolaj szakértő arról beszélt, hogy ételek, sőt sütemények készítéséhez is használják az olívaolajat, a gyümölcsös ízűt vörös húsok, főtt tészták és zöldségek, míg a gyümölcs ízűt főtt hal, saláták, cukrászsütemények készítéséhez. Azt tanácsolta, hogy ha lehet, az olajat a főzés után, frissen adjuk az ételhez.

Eszünk, mert éhesek vagyunk?

2007.06.04. 23:16

Életünk egyik fontos részét képezi a táplálkozás. Ha összeadjuk az étkezésre fordított időt,
akkor egy átlag ember élete során három és fél éven át eszik – mondja a TESZ Alapítvány szakértője.

Az evés egyre inkább elszakadt attól az ősi állapottól, amikor főként az éhség csillapítására fogyasztottak táplálékot az emberek. Eredetileg szervezetünk képes volt arra, hogy táplálkozását a végzett munkához, a táplálék energiatartalmához igazítsa. Ez a képesség elveszni látszik: az étel egyre inkább örömszerzésre, az élvezetek tárházának növelésére szolgál.

 
 
 

A valóság a kettő között van. Természetesen az étkezés biológiai szükséglet, de mellette az örömforrások egyike is. Az éhségérzetet, az étvágyat sokan a gyomorhoz kötik, pedig az irányítás a központi idegrendszeré: a hipotalamuszban középen helyezkedik el a jóllakottság központja, és kétoldalt az éhségcentrumok. Ezen túl számtalan érzékszervünk segíti ezeket a folyamatokat: látás, szaglás, ízlelés. Egy szépen feldíszített, megfelelő színharmóniájú étel ösztönösen megindíthatja a nyálelválasztásunkat anélkül, hogy a falatot a szánkba vettük volna. Ha elmegyünk egy kenyérbolt mellett és megérezzük  a friss kenyér  illatát már annak látványa és  ízlelése nélkül is elindul az emésztőnedv termelésünk. A szépen terített asztal, a kellemes társaság nem tartozik közvetlenül az étel elkészítéséhez, recepttúrájához, mégis befolyásolja az étvágyat. Sőt ma már az emberek egy része érzelmi, szociális (család, munkahely) problémáira evéssel reagál. Vagyis eszünk, ha éhesek vagyunk, ha örülünk, ha bánatunk van, ha finom illatokat érzünk, ha szépen terített asztalon gusztusoson tálalt ételt látunk, ha üzleti ebéden, vacsorán vagyunk, ha kerti partyt rendezünk….

Hosszú az út…

Az életműködés fenntartásához energiára, illetve tápanyagokra, fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra, vitaminokra, ásványi anyagokra és vízre van szükség. Ha recept alapján főzünk, soha nem azt olvassuk, hogy végy két csipet fehérjét, 30 gramm szénhidrátot, keverj hozzá egy kis B vitamint, és a végén szórd meg C vitaminnal. Krumplit, tejet, petrezselymet veszünk, elkészítjük és megesszük. Részünkről be is fejeződött a táplálkozás, holott a szervezet számára csak most kezdődik az igazi munka. A táplálék a szervezet számára felhasználhatóvá az emésztés folyamata által válik. Az emésztés teszi alkalmassá a tápanyagokat a felszívódásra.

Mielőtt még lenyelnénk a falatot

A szájüregben a nyelv, a fogak és a nyálmirigyek vesznek részt az emésztésben.

A nyelv részt vesz a táplálékirányításában, továbbításában és az ízérzésben. A négy alapíz megállapítására szolgáló ízlelőbimbók a nyelv más-más területén helyezkednek el. Természetesen egy falat több ízérző receptort is ingerel és a különböző ízérzékelő receptorok ingerlésének aránya dönti el az érzett ízt, valamint befolyásolja még az illat, a hőmérséklet is. Legjobban 10-20 C°-fok között érezzük az anyagok ízét. Gondoljunk a melegen megcukrozott feketekávéra. Ugyanaz a kávé hidegen sokkal keserűbbnek tűnik.

 
 
 

A fogak feladata a táplálék rágása, aprítása. Minél jobban megrágjuk a falatot, annál inkább megkönnyítjük az emésztőrendszer munkáját: megfelelő időt biztosítunk az emésztőnedv termeléshez, illetve a falat felületének növelésével, azaz a rágással az emésztő enzimek könnyebben hozzáférnek a táplálékhoz. Többek között ezért is fontos, hogy ne habzsoljuk az ételt.

Korog a gyomor

A gyomor feladata igen összetett. Tápláléktároló, keverő, adagoló funkciója mellett fertőtlenítő, fehérje emésztő tulajdonságokkal is rendelkezik. A táplálék összetételétől függően 1-4 órát tartózkodik a gyomorban. Ezt követően az étel a vékonybélbe jut.

A vékonybél az emésztőrendszerünk kb. 5-6 méteres szakasza, ahol befejeződik az emésztés és végbemegy a felszívódás. A lebontott tápanyagok felszívódásához megfelelő nagyságú felületre van szükség. Ehhez a tevékenységhez a vékonybél 5-6 méteres szakasza nem lenne elegendő.  Ezért a redőzetek, bélbolyhok segítségével egy teniszpályánál is nagyobb felület áll rendelkezésre a felszívódáshoz.

Az emésztőrendszer utolsó kb. 1,5 méter hosszú szakasza a vastagbél, ahol véget ér a táplálék nagy utazása.

A fentiekből kiderült, minden ajánlásnak megvan a miértje. A szépen terített asztal és az étel látványa, a finom illatok már az evés előtt megindítják a nyálelválasztást, bizonyos enzimek termelődését. Így amikor az első falatot a szánkba vesszünk már felkészült az emésztőrendszerünk. Ha jól megrágjuk az ételt, lassan eszünk van idő a teltségérzet kialakulásához, vagyis az idegrendszer időben tud jelezni a szervezetnek, ha már elég. A helyes étkezéssel és étrenddel mi is nagyban segíthetjük szervezetünk „bonyolult” munkáját: az emésztést, és természetesen hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.

www.gondola.hu

[Computerworld] A számítástechnikai költségeivel kapcsolatban a legtöbben elsőként a hardverek és szoftverek beszerzési árára gondolunk. A tudatosabbak figyelembe veszik az üzemeléssel, például az áramfogyasztással, karbantartással kapcsolatos kiadásokat is. A vállalatok többsége jellemzően ezen is túllépett már, és kalkulál az alkalmazottak betanításához szükséges kiadásokkal és a produktivitással is, ahogyan az IT-eszközök veszélyes hulladékként való ártalmatlanításával. Valószínűleg azonban a legkifinomultabb TCO-kimutatások (teljes birtoklási költség) sem veszik figyelembe azt, hogyan hatnak a PC-k az alkalmazottak egészségére.

A számítógép napjaink egyik, ha sokunk számára nem a legtöbbet használt eszközévé vált a mindennapi életnek, mellyel fizikai kontaktust létesítünk. Annak ellenére, hogy sokszor egész nap használjuk, a legtöbb felhasználó vagy munkahely egyáltalán nem törődik a gépek és környékük tisztításával, és fertőtlenítésével. A tisztítás hiányának és az állandó tapogatásnak az eredménye, hogy a számítógép és környéke hemzseg a kórokozóktól, ami a munkahelyen kifejezetten problematikus, hiszen az alkalmazottak rendszeresen hozzányúlnak egymás gépeihez.

Amint arról az önfertőtlenítő Lexma egerek bemutatkozásával kapcsolatban már írtunk, kutatások bizonyítják, hogy a számítógépek általában fertőzőbbek, mint a mellékhelyiség, mivel utóbbit rendszeresen takarítják. Az egyik kutatás vezetője, az Arizonai Egyetem mikrobiológusa, Chuck Gerba szerint az így megnövekvő megbetegedések igen sokba kerülhetnek a kiesett munkaerő, elvesztett termelékenység révén -- ez főként a járványos időszakokra igaz. A Computerworld nemrég megjelent cikke szerint a gépeket leghatékonyabban antibakteriális törlővel lehet kezelni, de a spray is megfelelő lehet.

A számítógépek, mint potenciális fertőzési gócpontok, egy további egészségügyi kockázatot is jelentenek, mely hasonló módon szintén súlyos költségekbe torkollhat. Az ínhüvelygyulladás hallatán talán sokakban felötlik ez a tipikus egérkór, amikor a folyamatos repetitív mozdulatok kikezdik a csuklót. További tipikus számítógépes betegségek közé tartoznak még a gerincet, hátat, nyakat érintő, sokszor fájdalmas betegségek, a fejfájás, illetve a mozgáshiányból fakadó elhízással járó bántalmak. Az efféle betegségek, sérülések akár az alkalmazott teljes kieséséhez vezethetnek, és igen lassan gyógyulnak -- a megelőzéshez jól megvilágított helyiségek, ergonomikus asztalok, székek, gépek, és rendszeres mozgás és pihentetés szükséges.

Mélytengeri robotot próbált ki az Amerikai Űrkutatási Ügynökség, és a teszt bravúrosan jól sikerült.
A Die Welt című német napilap online kiadása beszámolt arról, hogy a mélyvízi termál felderítő (angol rövidítése: DEPTHX) 335 méter mélyre merült a Mexikóban lévő Zacaton - hasadékban. A robotot a tervek szerint a Jupiter holdján, az Európán vetik be, ugyanis ott a csillagászok szerint létezik egy óceán. Ezt megelőzően azonban még sarkvidéki feltételek között is bizonyítania kell.
 
A robotok új generációjához tartozó másfél tonnás szerkezet saját akarattal rendelkezik, képes önállóan döntéseket hozni, így például határoz arról, hogy milyen anyagmintákat gyűjtsön be, hol ússzon, és hogyan térjen haza. A NASA információi szerint a robotot több mint 100 szenzorral és 36 számítógéppel szerelték fel. Akkumulátorai révén emberi segítség nélkül nyolc órán keresztül képes működni.
 
A mostani kísérlet során a DEPTHX olyan mélyre merült a Zacaton-hasadékba, ahová búvárnak még nem sikerült eljutnia. A következő erőpróba jövőre lesz, a robotnak az Antarktiszon lévő tóba, a Lake Bonney-ba kell merülnie, mert ott a feltételek valószínűleg nagyon hasonlóak a Jupiter holdján lévő körülményekhez, - nyilatkozta John Rummel, a NASA asztrobiológusa a Die Welt Online-nak.

Titkaink után leskelődnek

Címkék: titkaink

2007.06.04. 12:58

Titkaink után leskelődnek az informatikus munkatársak

Minden harmadik informatikus munkatárs kutakodott már a cég számítógépes renszerében olyan bizalmas információk után, mint a kollégák magándokumentumai, béradatai és személyes e-mailjei. Ezt megtehetik, hiszen a speciális adminisztrációs jelszavakkal névtelenül hozzáférhetnek bármilyen rendszerhez.

Egy IT-munkatársból hangos nevetés tört ki, amikor meghallotta a kutatás eredményét: "miért meglepetés, hogy a többségünk leskelődik a többi dolgozó dokumentumai között, ha azt minden következmény nélkül megtehetjük". Az egy információbiztonsági kiállításon végzett kutatás eredményét a Cyber-Ark Software nevű cég hozta nyilvánosságra - írja az Online Recruitment.

A felmérés során az IT-munkatársak többsége azt is beismerte, hogy legalább egyszer belépett a cég számítógépes rendszerébe, miután felmondott. A kutatásban részt vett kétszáz IT-szakértő egynegyede közölte, hogy bár a vállalati politika azt szigorúan tiltja, ismernek olyan informatikus kollégát, aki belépett a hálózatba, miután már régen otthagyta a céget.
 
Úgy tűnik, némi javulás tapasztalható évről-évre a vállalati információbiztonságot illetően, az alkalmazottaknak még mindig több mint a fele tárolja a jelszavát cetliken annak ellenére, hogy gyakran figyelmeztetik őket ennek veszélyességére. A felmérésből pedig az is kiderült, hogy ötven százalékuk az informatikus kollégákhoz fordul jelszóért.

A cégek egyötöde elismerte, hogy ritkán változtatja meg azokat a jelszavakat, amelyekkel be lehet lépni számítógépes rendszerükbe, míg hét százalék soha alkalmazott új jelszót. Az IT-szakértők elmondták, hogy a cégek elmulasztják a hálózati rendszerekhez használt jelszavakat megváltoztatni, így a hackerek könnyen bejuthatnak a vállalati hálózatokba.

A kutatási eredményekből kiderült, hogy a vállalatok többsége nem megfelelően tárolja a jelszavakat. Általában olyan helyeken tartják, amelyek nem biztonságosak, így nem tudják ellenőrizni, hogy ki fér azokhoz. A társaságok 57 százaléka kézzel írt papírokon tartja a számítógépes kódokat, míg 18 százalékuk táblázatkezelő programban (amelyek szintén nem biztonságosak, és amelyekhez könnyű hozzáférni). Az IT-dolgozók 81 százaléka pedig meg is jegyzi azokat. Ezeknek a céges hálózati rendszerek működése szempontjából fontos jelszavaknak az elvesztése vagy elérhetetlensége viszont komoly károkat okozhat a vállalatoknak. www.mfor.hu

Céges csapatok számára meghirdetett fogyókúraversennyel népszerűsítette a munkahelyeken az egészséges életmódot az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. A szervezők reményei szerint a májusban zárult versengés során a munkaadókban is tudatosult a felelősség, és mindenki számára kézzelfoghatóak lettek az előnyök. A győztes csapat cégvezetője az mfor.hu-nak mesélt a tapasztalatokról.

A cél nem a koplalás, hanem a tudatos táplálkozás és a rendszeres testedzés beépítése volt az életmódba, egymás segítségével a munkahelyen, hiszen életünk egyharmadát ott töltjük. A rangsorolást - ennek megfelelően - nem a leadott kilók száma, hanem a fittségi mutatók határozták meg, magyarázta a pénteki eredményhirdetésen Monspart Sarolta, az OEFI munkatársa.

A programvezető szerint a verseny egyik fontos tanulsága, hogy a tavaly november végi kezdés nem adott elég felkészülési időt a versenyzőknek, így a karácsonyi ünnepek alatt sokan elvéreztek, és abba is hagyták a versenyt. Az érdeklődés ugyanakkor várakozáson felüli, így szeptemberben folytatódik a kezdeményezés. Az esetekből okulva idén már szeptemberben elkezdik a testi-lelki felkészítést.

Győztek a müzlisek

Ábrahám Attila, az első helyezett Fortunate Kft. ügyvezető igazgatója maga is aktívan beszállt a versenybe a munkahelyi csapat tagjaként. Az elhivatottság nem véletlen, hisz a cég is az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó élelmiszeripari termékeket (főleg müzliket és pelyheket) gyárt.

 

Az igazgató szerint a dolgozók egészsége jól felfogott érdeke minden munkaadónak: a csapattagok közül náluk például senki sem volt betegszabadságon az elmúlt hónapokban. A gyakorlatban is azt tapasztalták, hogy az egy közös célért küzdő munkahelyi csoport a szokásosnál jóval nagyobb motivációs erőt jelent munka szempontjából. Emellett persze mindenkinek jól jött néhány kiló leadása is.

Ábrahám elmesélte, hogy a hét fős csapat márciusban jutott el a holtpontra, de akkor a csoporton belül meghirdetett verseny kisegítette őket a nehézségből. A részvétel egyébként nem igényelt külön elfoglaltságot a munkaidőn kívül, a tagok ennek ellenére közelebb kerültek egymáshoz, és igazi közösséggé kovácsolódtak a verseny végére.

A cégnél több, mint negyvenen dolgoznak. Szeptemberben ismét indítanak csapatot, lehet, hogy a mostaninál nagyobb létszámút, mert igen nagy az érdeklődés. 

Hátrányban a kiscégek dolgozói

Kerek Judit, az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület főtitkára szerint a hazai munkahelyi egészségvédelem igen vegyes képet mutat. Egyes szektorokban - például a számítástechnikában vagy az elektronikában, ahol nehezen pótolható, magasan képzett munkaerőt foglalkoztatnak - "hihetetlen kényeztetésben lehet részük a dolgozóknak".

Emellett sajnos jelen vannak a dolgozók fizikai "kizsákmányolására" építő kis- és nagyvállalkozások is. Legrosszabb helyzetben a családi kiscégek találhatók, mert leginkább ezek munkavállalói dolgozzák túl magukat, ráadásul az egészségvédő szervezetek számára ők érhetőek el a legnehezebben.

A szervezők reményei szerint a versengés során a munkaadókban is tudatosult a felelősség, és nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a testmozgás és a tudatos táplálkozás a leginkább költséghatékony módszer a dolgozók egészségügyi helyzetének javítására.

Olcsóbb a megelőzés

A probléma azért is aktuális, mivel az elhízás mára világszintű jelenséggé vált. A túlsúlyos test ráadásul nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is lassúbb. Emellett kevésbé terhelhető, kisebb az alkalmazkodási képessége és nem képes magából kihozni a maximumot.

Szakértők szerint azonban még mindig kevesebbe kerül felhívni a dolgozók figyelmét az életmódból fakadó kockázatokra és erre programokat építeni, mint a betegszabadság, a táppénz, a helyettesítés és a termeléskiesés együttesen. mfor.hu

Még az EU-országokban is bevált szokás ott átverni a turistát, ahol lehet, így nyári utazásaink alkalmával érdemes megfontolni, hogy hol és hogyan váltsunk pénzt, hacsak nem akarunk jócskán meglepődni. Időnként az ATM használata a legjobb megoldás külföldön is, a tarifa azonban nagyban függ attól, mely pénzintézet ügyfelei vagyunk.

Hamarosan itt a nyár, ilyenkor magyarok százezrei utaznak külföldre, és költenek tekintélyes mennyiségű összeget szállásra, étkezésre, szórakozásra és közlekedésre. A tételek azonban lényegesen magasabbak lehetnek, ha nem figyelünk oda a részletekre, és így a járulékos költségekre sem.

Egyszerűbb volna a helyzet, ha mindenhol lehetne kártyával fizetni. Ilyenkor külföldi tranzakció esetén az adott helyi pénznemet nemzetközi kártyaszervezetek átszámítják az általuk alkalmazott árfolyamon – VISA és VISA Electron kártyák esetén – amerikai dollárra, és – MasterCard és Maestro kártyák esetén – euróra. Az így elszámolt összeget a bank az aznapi első eladási devizaárfolyamon váltja át forintra. Ez ugyan bonyolultnak hangzik, de mivel a valutaárfolyamnál kedvezőbb devizaárfolyamról van szó, így nem feltétlenül ez a legdrágább út. Emellett nem kell mindenféle bankjeggyel vagy apróval bajlódni.

Forintot itthon

Azonban kártyát nem mindenhol fogadnak, az olyan nyaraló pedig kevés, aki előre pontosan ki tudja számolni a költőpénzét, így idejekorán, lehetőleg belföldön, kedvező árfolyamon vásárolja meg a hőn áhított valutát. Megjegyzendő, hogy még előrelátó emberek is zátonyra futhatnak bizonyos valutákkal, amelyek nem túl népszerűek a pénzintézeteknél, így elég macerás beszerezni őket. Tekintve, hogy számos országban a forint is ezek közé számít, így a magyar valutát inkább Magyarországon érdemes váltani.

Euró, dollár: könnyű pénz

A nemzetközi pénzrendszerben nagy mennyiségben jelenlévő valutákat, például az eurót és a dollárt, szinte mindenhol váltják, de az árfolyamban hatalmasak az eltérések a pénzváltóktól függően. (Most nem foglalkozunk a szinte minden nagyobb városban megtalálható, és általában forgalmas turista célpontok közelében jelenlévő, sűrűn felékszerezett és nagy fekete autót viselő illegális pénzváltókkal).

Vesznek vagy eladnak?

Bár primitívnek tűnik, de még mindig beválik: a pénzváltó egyetlen árfolyamot tüntet fel, lehetőleg szép nagy betűkkel. A kedvezőnek tűnő árfolyam általában a helyi valuta vételi árfolyamára vonatkozik, pl: 1 EUR = 30 helyi pénz, ami a turista számára valójában érdektelen. Ha valaki nem szeretné extraprofithoz juttatni a váltókat, akkor azonnal tisztázza, hogy mit értenek vételi és eladási árfolyamon. Ha ezt csak a váltás után vesszük észre, már késő; a váltó boldogan lobogtatja az aláírt, lepecsételt papírt. Tehát a szerződés megköttetett.

Jutaléktrükk

Bár ma már szinte minden pénzváltó azt hirdeti, hogy nem alkalmaz jutalékot („No Commission”), azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy mit értenek jutalék alatt. Például lehet azt adónak vagy illetéknek is hívni.

Mennyiségtrükk

Talán elegánsabb, mint az előző két trükk, bár valamilyen szinten azok kombinációja. Szembetűnő felirat hirdeti a kedvező váltási árfolyamot, és általában azt is rögzítik, hogy vételről, vagy eladásról van szó. Az viszont már apró betűvel szerepel, már ha szerepel, hogy a megadott kedvező árfolyam csak valószínűtlenül nagy mennyiségű készpénz (pl: 10 ezer euró vagy dollár) váltása esetén érvényes.

Bankfüggő

A trükkök esetében akár 15-20 százalékos eltérés is lehet a meghirdetett árfolyamokhoz képest. Ilyenkor érdemes elgondolkozni, hogy nem célszerűbb-e inkább ATM-ből felvenni készpénzt, még ha a költség első hallásra elég magas is. Ez persze országtól és kártyától is függ, készpénzfelvételre általában a bankkártyák alacsonyabb díjat kínálnak, mint a hitelkártyák.

Sajátban olcsó az OTP és az Erste

A legnagyobb magyar lakossági bank, az OTP kártyáival külföldön 1 euró a készpénzfelvétel díja ATM-ből, amennyiben a bankcsoport által üzemeltetett automatákat használjuk. Ezt az előnyt főleg Romániában, Horvátországban, Montenegróban és Szlovákiában élvezhetjük. A második legnagyobb hazai lakossági banknak még ennél is jobb lehet az ajánlata bizonyos esetekben: az Erste által működtetetett külföldi ATM-ekből 45 Ft + a tranzakció értékének 0,45 százaléka a díj, kivétel a Cirrus kártya, amely 100 Ft + 0,3 százalékos díjjal működik.

Más automatáiért „büntetnek”

Az OTP esetében rögtön 3 euró + 1 százalékra ugrik a díj, ha más bankok gépeinek használatára vetemedünk. Más bankfiókban készpénzt felvenni még drágább, ez 4 euró + 1 százalék. Devizaalapú kártyáknál ugyanezek a kondíciók, csak az egy tranzakcióval kevesebb folyamaton lehet spórolni. A különleges kártya nem feltétlenül előny: az OTP American Express Gold kártyája esetén a tranzakció értékének 4 százaléka a díj, de minimum 4 euró. Más hálózatok esetén az Erste előbb említett előnye elolvad: a tranzakciós díj 1000 Ft + 1,5 százalék, pénztár esetén még 200 forintot csapnak hozzá.

Fixen szeretik

A harmadik legnagyobb piaci szereplő, a K&H nem alkalmaz áttekinthetetlen táblázatokat: külföldi ATM használata 1000 Ft + 1 százalék. A Raiffeisen Bank kártyáival csak nagy tételben érdemes készpénzt felvenni: itt a díj egységesen 7 euró. A Budapest Bank egységesen 1500 forintot számol külföldi tranzakcióknál.

www.fn.hu

Nagy-Britannia mintha az orwelli utópia megvalósítása felé haladna. Ettől tartanak sokan, miután John Reid belügyminiszter bejelentette terveit, miszerint több "beszélő" cctv kamerát szerelnek fel országszerte.

A kamerák lehetővé teszik, hogy a biztonsági személyzet közvetlenül kommunikáljon az utcán járó emberekkel. Megfeddhetik a szemetelőket, rászólhatnak a rongálókra, rendre utasíthatják a garázdálkodókat. Ilyen kamerák már működnek Middlesbrough-ban, s a kormány tervei szerint további húsz helyre telepítenének hangos megfigyelő eszközöket. Nottingham, Tyneside, Plymouth, Manchester egyes részei, Liverpool és London a kiszemelt helyszínek, ahol életbe léptetnék a félmillió fontos rendszert.

Nagy-Britanniában elterjedt vélemény a civilszférában, hogy Tony Blair kormányának rögeszméje a biztonság, és célja a Nagy Testvér jellegű állam megteremtése. A civilszervezetek és az ellenzék hevesen bírálják a nemzeti személyazonosító kártya bevezetését, és nem támogatják a személyes, biometrikus adatokat tartalmazó adatbázis felállítását sem.

Becslések szerint Nagy-Britanniában már jelenleg is 4,2 millió kamera figyeli közvetlen környezetét, ami a lakosság számával összevetve azt jelenti, hogy minden tizennegyedik emberre jut egy.
www.uno.hu

süti beállítások módosítása