Az informatika a számítógépes információs rendszerek tudománya, melybe éppúgy beletartozik az elmélet és a gyakorlat, az a módszertan, amely az információs technológia rendszereinek tervezéséhez, fejlesztéséhez, szervezéséhez és működtetéséhez ad segítséget. Az informatika, mint tudományág töretlen sikere a folyamatos és gyors fejlesztéseken alapszik, nem meglepő tehát a munkaerő-piaci helyzetelőnye a több szakterülettel szemben.

A hazai szakemberek képzettsége, tudása nem véletlenül csábít nemzetközi informatikai, vagy szoftver-fejlesztéssel foglalkozó cégeket Magyarországra, illetve vonzza nyugatra a szakembereket. Mindezek után érdemes utánajárni vajon mennyit keres ma Magyarországon egy informatikus szakember?

Az informatikusok valós jövedelméről több hivatalos és nem hivatalos forrásból kapott információk alapján tájékozódhatunk. Az egyik ilyen lehetőség az interneten megtalálható ún. fizetéskalkulátorok módszere.

A hazánkban először ilyen módszert alkalmazó NetAcademia Oktatóközpont FizuFigyelő szolgáltása nem reprezentatív felmérésen alapul, érdekes, de csak tájékoztató jellegű adatok találhatók benne. A fizetési statisztikák a látogatók által, önkitöltős kérdőívekben felvitt adatok alapján készülnek. A szolgáltatásra regisztrálók a statisztikák eredményeiből fél évig kérhetnek le az összegyűjtött adatokból készült statisztikákat. Az informatikusok számára készült rendszer továbbképzéseket is kínál a szakmabelieknek.

A regisztrált informatikusok összesített adatai szerint az egyetemet végzett informatikusok nettó átlagbére 230-270 ezer forint között van, a legjobban fizetett munkakör pedig az IT tanácsadóké (322 ezer Ft/hó átlagosan) ha az alkalmazottakat vesszük figyelembe. Az informatikában dolgozó szakemberek fizetése Budapesten átlagosan 53 százalékkal magasabb, mint vidéken, a felsővezetők pedig 75 százalékkal visznek többet haza, mint a beosztottként dolgozók.

A fizetéskalkulátort kitöltők körében a női informatikusok bére alacsonyabb férfi kollegáiknál, az egyetemi diplomával rendelkező informatikusok ugyanakkor 28 százalékkal keresnek többet a regisztráltak átlagánál. Az ideális kombinációval azok a budapesti férfiak rendelkeznek, akik felsőfokon beszélnek angolul, egyetemet végeztek, van OKJ-s szakvizsgájuk és valamilyen Microsoft minősítésük. Az ő átlagfizetésük nettó 588 ezer forint.

A hivatalos statisztikai adatok, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006-os kimutatása alapján az összes korcsoport adatainak átlagértékét alapul véve az informatikusok keresete 340-380 ezer forint körül mozog. Ez nagyjából hasonló összeg a nemrégen e rovat keretei között vizsgált mérnökök fizetéséhez. Más szakmákkal ellentétben azonban az informatikusok bére nem nő a korral egyenesen arányosan. A fiatal 31-40 év közöttiek bére a legmagasabb és onnan lassú csökkenés, illetve stagnálás figyelhető meg. Érthető mindez, hiszen az informatikus pályán inkább számít a friss ismeret, a naprakész szaktudás.

A versenyképes fizetés a szaktudás folyamatos frissítését veszi alapul. Az informatika területein ez kiemelt fontosságú, különösen ennek rendszeres munkáltatói támogatása, hiszen a felsőoktatási intézményekben megszerzett tudás a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően hamar elévül.

Egyre több IT szakembert várnak az Egyesült Államokba

Az amerikai számítógépgyártók szövetsége szerint az információtechnológia az előttünk álló évtizedben is növekedni fog, az IT szakemberek munkalehetőségének gyarapodása az Egyesült Államokban egyike lesz a leggyorsabbaknak.

A szövetség szerint nem reálisak azok a félelmek, amelyek szerint az amerikai munkahelyek a számítástechnikában, információtechnológiában fokozatosan elvesznek a főleg kínai és indiai munkalehetőségek javára. Az amerikai IT-szektor munkaerőpiaca ma nagyobb, mint eddig bármikor, beleértve az internetes "vállalati boom" időszakát is, jó pár évvel ezelőtt - állítja az amerikai sajtó. Az információtechnológiai szakemberek iránti igény az Egyesült Államokban gyorsabban növekszik, mint amilyen ütemben ezen állásokat az amerikai cégek olcsóbb bérű, elsősorban fejlődő országokba helyezik ki.

A szakterület átlagbérei az USA-ban évente stabilan és határozottan 2-5 százalék között emelkednek. A szektor bővülését pedig egyebek mellett segíti, hogy mindeközben szereplőit a költségtakarékosság vezérli, és a vállalati eredménynövekedés egyre több munkalehetőséget teremt, még ha a munkakörök külföldre helyezése eközben folytatódik is.

Megkérdeztük a hallgatókat - mennyire szívesen mennének külföldre dolgozni?

A Felvi ranking rangsor projektjének eddigi legfrissebb hallgatói felmérésének keretében tértünk ki a külföldi mobilitás kérdéskörére.

A mérnök-informatika szakos képzésre járók körében végeztünk az elmúlt évben hallgatói felmérést. Ez a szak jól konvertálható külföldi munkavállalás esetén, amivel valószínűleg számolnak is az ide jelentkezők. Szinte minden intézményben kifejezetten tervezik a megkérdezett hallgatók a külföldi munkavállalást a jövőben. A kérdés sem időtartamra, sem a munkavállalással kapcsolatos más célokra nem irányult, tehát ebben a formában inkább egy általános motivációt jelöl, mint konkrét terveket. A Debreceni Egyetemen vannak a legtöbben határozott külföldi munkavállalási tervekkel A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjainak is majd kétharmada dolgozna külföldön.

Nagyobbak az intézmények közötti különbségek a külföldi tanulmányi tervekben, itt egyértelműen a PPKE újonnan alakult Információs Technológiai Karának hallgatói nyitottak leginkább a külföldi tapasztalatszerzés iránt. Az intézmény nemzetközi projektekbe való bekapcsolódásával itt is és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán is népszerűbbé és reálisabb lehetőséggé válnak a külföldi tanulmányok. A többi intézményben mindenesetre sokkal kisebb arányban jeleztek a hallgatók kifejezett külföldi tanulmányi terveket.

A diploma értékének megítélése (átlag), illetve a külföldi tanulmányi és munkavállalási tervek megjelenése (igen válaszok aránya) a mérnök-informatikai szakon

A hallgatók előzetes elvárásainak erejét mutatja, hogy a külföldi munkavállalási tervekben nem látható szisztematikus különbség annak alapján, hogy a saját intézményükben megszerzett diploma nemzetközi értékét hogyan ítélik meg. A tanulmányokkal kapcsolatos hasonló tervek inkább járnak együtt az intézmény megítélésével. A diploma értékét tekintve a két budapesti képzésen résztvevő hallgatók nyilatkoznak legpozitívabban, míg a vidéki nagy tudományegyetemek által nyújtott képzés megítélésében is vannak jelentős különbségek.

A diploma külföldi értékének megítélése más hazai intézményekével összevetve mérnök-informatikai szakon

A diploma nemzetközi értékére vonatkozó válaszok megoszlása alapján azt is látjuk, hogy a mérnök-informatikai képzésen résztvevő hallgatók többségében megfigyelhető az egészséges intézményi öntudat, és saját képzésüket a másokénál jobbnak tartják. A Pannon Egyetemre és a Debreceni Egyetemre járó mérnök-informatikus hallgatók jelentenek ez alól kivételt. Az utóbbi intézményben a diákok több mint kétharmada látja átlagosnak a képzésüket, s így az inkább pozitív és inkább negatív véleménnyel lévő kisebbségi vélemények összevetésével marad végül is le többiek mögött. A saját intézmény ilyen mértékű kiemelése elsősorban az erős versenyre lehet jellemző, ahol kevéssé van megállapodott konszenzus az egyes intézmények külföldi elismertségét tekintve. Ez fontos kérdés lehet a külföldi munkaerőpiacra figyelő diákok között, mint amilyenek a mérnök-informatikusok.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.