Magyarország legrégebbi porcelángyárának, a Herendi Porcelánmanufaktúrának alapítása a nemzeti önállósodás idõszakára esik, a magyar polgárosodás szülötte.

Az európai mûvészi porcelángyártás, mely szinte kivétel nélkül fejedelmi, királyi udvari kezdeményezésre indult meg, a XVIII. századi hallatlan fellendülés után erõsen visszaesett, sok manufaktúra meg is szûnt.

Herenden Stingl Vince keramikus alapít egy kis üzemet 1826-ban és kõedénygyártással, valamint porcelán-elõállítási kísérletekkel foglalkozik.

Az üzem új tulajdonosa Fischer Mór 1839-tõl új elképzelésekkel, óriási ambícióval kezdett hozzá a mûvészi porcelán elõállításához. Mivel ebben az idõben a régi klasszikus távol-keleti és európai porcelán étkészletek kiegészítése, pótlása szinte lehetetlenné vált, Fischer Mór törekvése támogatókra talált a magyar arisztokrácia köreibõl.

A készletkiegészítések, a klasszikus porcelánok reprodukálása során felmerült számtalan nehéz feladat nagyszerû megoldása, régi kínai porcelánokhoz megtévesztésig hasonló formák és minták elõállítása, a kitûnõ kivitelezés rövid idõ alatt a szakértõk és gyûjtõk figyelmét Herendre irányította. A mûvészi igényt, saját herendi alkotások elõállítására irányuló törekvést igen rövid idõn belül siker koronázta.

Az Elsõ Magyar Iparmû Kiállítás, az 1845-ös bécsi kiállítás, az 1851-es Londoni I. Világkiállítás, az 1853-as New York-i, az 1855-ös Párizsi Világkiállítás Herend számára a legmagasabb elismerést jelentették.

Az elismerés az uralkodóházak megrendeléseiben is megnyilvánult (Viktória királynõ, I. Ferenc József, Miksa mexikói császár stb.). Példájukat követik az elõkelõ családok, a pénzarisztokrácia több tagja is. A legismertebb minták elnevezése utal az elsõ megrendelõkre (Esterházy, Batthyány, Rothschild, Apponyi).

Elismert gyûjtõk és múzeumok is felveszik a herendi porcelánokat gyûjteményükbe, így Herend a nemzetközileg elismert mûvészi porcelánmárkák sorába lép.

1865-ben I. Ferenc József császár Fischer Mórt a porcelánmûvészetben elért eredményei és érdemei jutalmául nemesi rangra emeli, a Fischer család elõneve: farkasházi. Ezt késõbb Farkasházy alakban családnévként használják.

Az 1867-es Párizsi Világkiállítás jutalma aranyérem, és Fischer Mór a francia becsületrend kitüntetését is megkapta.

1872-tõl a megszûnt bécsi manufaktúra formáit és mintáit farkasházi Fischer Mór császári és királyi udvari szállító jogosan használhatja.

1874-tõl a manufaktúra vezetését Fischer Mór fiainak adja át. Ezt követõen a mûvészeti szempontok háttérbe szorításával a gyártás színvonala is erõsen esett, a gyár többször gazdát cserélt. A mûvészeti irányzattól való eltávolodás a csõd szélére sodorta a gyárat.

Fellendülés csak a század végén következett be, amikor az alapító unokája, Farkasházy Jenõ lett a gyár tulajdonosa (1896). Farkasházy Jenõ képzett keramikus, aki külföldi gyárakban szerzett tapasztalatai alapján az alapító nyomdokain kívánt járni. Kiváló ízlésével ismét felélesztette a régi tradíciókat és emellett újdonságokkal is gazdagította a termékskálát. Az 1900-as párizsi és 1901-es szentpétervári kiállítások nagydíja igazolta törekvéseit. A két világháború között  ismét a hagyományos Fischer Mór korabeli termékek reprodukálását folytatják és emellett figurális téren a kor szobrászainak legjobb alkotásaiból magyaros figurák gyártását kezdik meg.

1948-tól a Herendi Manufaktúra állami tulajdonban volt, az 1993-ban történt privatizáció óta pedig 75%-ban a dolgozók tulajdonában van.

A manufaktúra küldetése: a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. kiváló minõségû, kézmûves úton elõállított luxusporcelánt gyártó, iparmûvészeti és ipartörténeti hagyományokat ápoló, nyereséges vállalkozásként mûködõ, élvonalbeli manufaktúra kell, hogy maradjon, amely szakképzett munkavállalóinak hosszútávú munkalehetõséget biztosít.

 www.herend.hu

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.